Petőfi–emlék került elő Erdődön

Eddig ismeretlen Petőfi–emlék

megtalálásával köszönti az

Erdődi Petőfi Kör a

Petőfi Sándor halála 160–ik

évfordulója alkalmából

Marosvásárhelyen

és 

Fehéregyházán 2009.

augusztus 1–2–án

megrendezendő  Petőfi Emlékhelyek

XXV. nemzetközi találkozóját. A

Kör 18 tagú küldöttséggel vesz

részt az augusztus 2–án,

vasárnap  Fehéregyházán

istentisztelettel és Ispán–kúti

koszorúzással záruló

megemlékezésen, s viszik magukkal annak az

emléktáblának digitális

fényképét, melyre az elmúlt

hetekben a helység egyik csűrjében

takarítás közben találtak

rá. A tábla a következő

szöveget tartalmazza: E helyen állott az a

kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847.

szeptember 8. Szendrey Júliával

megesküdött.  Szakács Imre

erdődi alpolgármester

állítása szerint a masszív

kőtábla oldalán látható

nyomok arról tanúskodnak, hogy

elkészültét követően falba

helyezték azt, holott a kőfaragó a

költő nevét tévesen véste

fel (Petőfy  változatban ü

valószínű a Szendrey

Júlia nevének

írásmódja hatására), s

az utólag eszközölt 

javítás  feltűnő és

észlelhető. Az erdődi

várkápolnát, melyben Petőfi

Sándor és Szendrey Júlia 1847.

szeptember 8–án házasságot

kötött,  a XX. század elején

Meszlényi Gyula püspöknek a

szatmári püspöki palota

kápolnája 1904–ben

elkészíttetett

átalakítási tervét

követően  ürítették ki.

Az ottani  oltárt az időközben

elhunyt Meszlényi utóda:  Boromisza

Tibor püspök az  1908–ra

felújíttatott püspöki

kápolnában helyeztette el, ahol napjainkban

is látható. A most Erdődön

előkerült kőtáblát minden

valószínűség szerint

1904–et követően

készíttették, s helyezték el

azt a vár megfelelő helyén. Nem

csupán az erdődi várkápolna 

megszűnte feltételezteti ezt, hanem az is (s

épp ezért szinte  pontosan

behatárolható

elkészítésének időpontja),

hogy a tábla jobb alsó sarkában a

készítőre vonatkozóan a

következő olvasható: „Köipar.

részv. Trs.  N.Bányaüh. Balogh

Béla nagybányai levéltáros

tájékoztatása szerint pedig a ma 

Blidári Kőbányaként ismert

kitermelés  helyén a

cégbejegyzési nyilvántartások

szerint 1907–től szerepel először az

I. világháború végéig

Nagybányán működött 

Nagybányai Kőipari

Részvénytársaság. Így a

tábla elkészülte minden

valószínűség szerint 1907 –

1908-ra tehető. Helytörténészek

feladata lesz a tábla helyének,

elhelyezése s eltüntetése pontos

időpontjának vitathatatlan

tisztázása, annak kiderítése,

hogy Izsó Miklósnak  a 

Németi Református

Egyházközségben ma őrzött

(s ugyancsak egy erdődi csűr

tisztításakor előkerült !)

Petőfi–szobormásolata, melyről a

XIX. és XX. század fordulóján

még  képeslapokat is forgalmaztak,

ártó kezek mikor tüntették azt el

az I. világháború utáni

impériumváltást

követően.

Nem kizárt, hogy Erdőd magyar

emlékei  (egykori

emléktáblái) közül

még jónéhány

értéket rejtegetnek a település

csűrjei...