2009.06.29. 16:02
Nagy szükségünk van Sütő András életművére
<p>Marosvásárhely - Kétnapos<br /> rendezvénysorozattal emlékezett meg a<br /> hét végén<br /> névadójáról a<br /> marosvásárhelyi Sütő András<br /> Baráti Egyesület. A Nagy Pál<br /> irodalmár, kritikus vezette társaság<br /> számos meghívottal várta<br /> közönségét a szombati nap<br /> folyamán a Bernády Házba, míg<br /> tegnap Pusztakamaráson, az író<br /> szülőfalujában folytatódott a<br /> műsor. Szombat reggel a résztvevők a<br /> református temetőben lévő<br /> sírt koszorúzták meg, majd<br /> Gálfalvi Zsolt mondott emlékező<br /> beszédet.</p>
Markó Béla szövetségi
elnök úgy értékelte, ma is
nagyon fontos Sütő András
életműve, ma is nagy szükség
van írói, közéleti
kultuszára. - Nem szokás, nem
rokonszenves, nem divatos pátosszal
visszaemlékezni elődeinkre, még
kevésbé kultuszról beszélni
velük kapcsolatosan: én mégis
épp ennek fontosságáról
szólnék. Sütő Andrásnak
’89 előtt volt magyar nyelvterületen a
legnagyobb, legáltalánosabb kultusza.
Utána úgy tűnt: mindez nem annyira
elsőbbségi kérdés,
hiába a Sütő András-i
dráma, rövidpróza, regény,
mondandó és mondat. Ma azonban
újra szükségünk van az
életmű jó értelemben vett
kultuszára. Ahogy az ő közéleti
szerepvállalásának
kultuszára is.
Megszólalását
kényszerhelyzet szülte, ő az itthon
maradt, áldozatvállaló emberek
közé tartozott. Nagy-nagy
empátiával figyelt arra, hogy mi
történik
közösségünkkel - mondta az
RMDSZ elnöke.
Borbély László, a Dr.
Bernády György
Közművelődési
Alapítvány elnöke
házigazdaként üdvözölte a
jelenlevőket, az egyre bővülő
baráti társaságot. - Mindig,
amikor előveszek egy Sütő-kötetet,
megdöbbenek, hogy mennyire gyönyörű
a magyar nyelv. Azt hiszem, mindenki szereti
azért, amit leírt és azért,
amit felvállalt. Ősszel be fogjuk mutatni
tizenkét órás
dokumentumfilmünket a ’90-es márciusi
eseményekről. Ugyanakkor
felvállaltuk a Sütő
Andrásról elnevezett utcanév
megadásának és az
író vásárhelyi szobra
felállításának
megoldását is. Nagyon kell
vigyáznunk egymásra,
értékeinkre, azokra, akik tesznek a
magyarság megmaradásáért -
mondta Borbély László, majd
Ablonczy László műkritikus
szólalt fel: - Tizenhat fejezetes sorozatot
állítottam össze Sütő
Andrásról, aki jelenleg nincs a
magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti
gondolatban. Pedig programszerűen és
hathatósan kéne életével,
életművével foglalkoznunk. Ő
az, aki Bethlen Gábor-i
magasságból és
mélységgel nézte a
magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az
élete, éjszakai
álmatlanságai sorsunk felől,
nemzetünk miatt. A szolidaritás mindenkori
érzésével, azonnal cselekedett.
Pálfy G. István az
általa és Cselényi
László által 2001-ben
készített Sütő
András-dokumentumfilmrôl beszélt. -
A film készítésekor már
tudtuk: hamarosan bekövetkezik a
létvégi hajrá. A magyar
gondolkodásnak ő az egyik legnagyobb
realistája. Történéseinket
nem pártpolitikai odamondogatásban
szemlélte és élte meg,
magatartása az utóbbi évtizedek
egyik legnagyobb emberi teljesítménye.
Mindannyiunk útjáról, az
általunk járt utakról
beszélt - mondta Pálfy G. István,
majd levetítették a
Történelmet hazudni nem lehet
című film félórás
részletét.