Egy tragédia évfordulója

Az évfordulón a baleset

helyszínén felállított

keresztnél, illetve a fiatalok közös

sírjánál helyezték el a

megemlékezés virágait és

gyújtottak gyertyákat - már

amennyire a borús és főképp

szeles idő megengedte - a családtagok,

és a mintegy negyven motoros, akik a

tragédia óta is híven őrzik

magukban Tímea és Zsolt

emlékét. Mindkét helyszínen

egyperces néma csenddel adóztak az

elhúnytak emlékének, majd a

családtagok fogadták a

kétkerekesek

részvétnyilvánításait.

Hétfőn este hét órakor

érkeztünk ki a Szentjános

határában az út mellett

felállított kereszthez, mely

örök mementójául szolgál

a két éve történt balesetnek.

Útközben Tímea szülei

felelevenítették a

baleset körülményeit.

„A baleset napján csak úgy,

céltalanul elindultak motorozni a határ

irányába. Én mindig mondtam a

lányomnak, vigyázz azzal a motorral, de

ő azt szokta nekem erre mondani, szeretem

Zsoltit, és ő szeret

motorozni, nekem pedig ott kell lennem, ahol ő

van ” - mondta Tímea

anyja. A baleset este történt, a

Szentjános határában

lévő Iveco cégtől fordult ki

egy furgon, mely gyakorlatilag keresztben

megállt az úton amikor a motor jött

felé. „A bíróságon

azt nyilatkozta a sofőr, hogy látta, hogy

jön a motor, de azt gondolta, hogy el tud

még menni előttük. A motornak semmi

baja nem lett, az valahogy nem is

ütközött a kocsival, de amikor

leszerelték a furgon hátsó

műanyagborítását, akkor

láttam, hogy alatta a fémlemez behajlott.

El tudja képzelni, milyen ütést

kapott a fiam, ha behajlott a lemez? Amikor ezt

én megláttam, már tudtam: semmi

esélye nem volt a fiamnak a

túlélésre” - idézte

fel a fájdalmas részleteket

Zsolt apja.
Bűn és

közöny

„A legjobban a vétkes közönye

bánt. Soha nem telefonált, nem

kért bocsánatot, még csak annyit

sem mondott, hogy sajnálja a

történteket. A baleset

egyéves évfordulóján innen

a kereszt mellől hívtam fel; a

felesége vette fel a telefont és

arrogáns hangon válaszolt: Mit akar

még? Így kellett történnie!

Azt hiszi nekünk olyan könnyű volt ez az

egy év? . Én erre csak annyit tudtam

válaszolni, hogy nem hiszem, hogy

elcserélné velem ezt az egy

évet” - mondta Tímea anyja. Az

édesapa elárulta, hogy a

bíró megadta a sofőrnek harminc

napra az ideiglenes vezetési engedélyt,

és így megy ez már

régóta: folyamatosan

meghosszabbítják az

engedélyét. „Én csak azon

csodálkozok, hogy történhet meg ez,

amikor az a sofőr két

ember halálát okozta?” - tette fel

a megválaszolhatatlan kérdést. A

fiatalok szülei a tragédia óta

pereskednek a prahovai sofőrrel, a

bíróság

egyébként folyamatosan halasztja az

ügyet, „de ha ítélet

születik, az ügyvédünk szerint

akkor is maximum felfüggesztett

szabadságvesztésre

számíthatunk,” - tette hozzá

Tímea apja.
Pap István