Gergely István az értékőrző képzőművész

A XVIII. Festum Varadinum

előrendezvényének

számító

kiállításmegnyitón Gergely

István (1939 - 2008) munkáit Banner

Zoltán

művészettörténész

méltatta, aki elmondta: a szobrászat a

tér és a tapintás

művészete, és mint ilyen az

Úr keze nyomát melegíti fel

újra a mű, amikor elkészül

és Gergely István

művészetén a teremtő

pillantása rajta van.  Gergely

szobrászata az egyik legjelentősebb, mely a

második világháború

után készült, és sajnos ez a

pálya a csúcson szakadt meg, hiszen a

művész, csakúgy mint Bartók

Béla, teli bőrönddel távozott

az élők sorából, emelte ki

Banner Zoltán, aki eképp folytatta

méltatását: a második

világháború után

monumentális szobor

készítésére erdélyi

magyar szobrász nagyon kevés

megrendelést kapott, vagy ha mégis, abban

nem sok köszönete volt. Gergely

István háromvonulatú

művészetének egyik része

mégis a monumentális szobrászat,

melyet egy Buzauban és egy Galacon

köztérre állított szobra

fémjelez. A kisszobrászat két

műfajában - az emlékplakettek

és a kompozíciók

sorozatában teljesedett ki Gergely István

művészetében, folytatta Banner

Zoltán. „Az erdélyi magyar

kultúra akkor született meg, amikor

Erdély már nem tartozott

Magyarországhoz. Akkor Erdély megkapta az

ő külön feladatát, és a mi

művészeink ezt a feladatot

végezték: az értékek

őrzését. Gergely

István egy őrző volt,

őrizzük meg mi is az ő

művészetét”  - fejezte

beszédét a méltató. Dr.

Berényi Károly

Hódmezővásárhely

önkormányzatának határon

túli magyarokkal való

kapcsolattartásáért felelős

tanácsadója

Hódmezővásárhely és

Erdély, ezen belül pedig a város

és Nagyvárad közötti

kapcsoltokról beszélt.

Erdély a

világörökségé

Hermán M. János, a rendezvény

kurátora rövid

köszöntőjében kiemelte, hogy

Gergely István művészetének

köszönhetően az erdélyi

pantheonja látható a

kiállításon.

Tőkés László

püspök,

EP-képviselő

beszédében kijelentette: „addig

él Erdély, amíg

értékekt őriz, és a  mi

európai helyünk is ilyenképpen

található meg, hogy mennyi

érték őrzői, teremtői,

éltetői vagyunk. Nem kell

szégyenkeznünk ilyen értelemben,

országnyi népünk él

Erdélyben, tehát nem

számában, hanem a

minőségében rejlik egy

közösség ereje”

Tőkés László kijelentte, hogy

az Európai Parlamentben szeretné az

erdélyi értékeket

közvetíteni, „hiszen az

erdélyi érték a

világörökség része

és európai értéket is

jelent” - fogalmazott Tőkés

László. Gergely

István művészetéről

szólván kiemelte a

nagyváradi  Lorántffy Zsuzsanna

szobrot és megemlítette Gergely egy

kevésbé ismert tevékenységi

területét, ahogy Tőkés

fogalmazott: „ő az egyházkerület

egyfajata házi művésze,

tanácsadója volt.” Az

eseményen a Pichl Wenzel trió

(Szabó Éva - hegedű, Thurzó

Sándor József - brácsa,

Bozsódi Beáta - cselló) adta

elő a Pichl I. Triójának két

tételét.

Pap István