Néptáncgála a nemzeti ünnepen

Ahogy az a vasárnap este nyolc órai

fellépésük előtti

ismertetésben elhangzott, a Debreceni

Népi Együttes 1950-ben alakult

azzal a céllal, hogy összegyűjtse

és műsorában feldolgozza

Hajdú-Bihar megye hagyományait, az

alföldi magyar néphagyományokat,

dalokat, táncokat. De mára már

nemcsak a mai Magyarország, hanem a

Kárpát-medence teljes magyar

népi kultúrájának

minden tánctípusa és dialektusa

szerepel az együttes műsorán. A

Debreceni Népi Együttes az

Örökös Kiváló

Együttes címmel, Kölcsey Ferenc-

és Pro Urbe díjjal

büszkélkedhet. A Bürkös

zenekar

közreműködésével

előadott vasárnap esti műsor igazolta

azt, hogy a táncegyüttes

méltán kapta meg e tekintélyes

díjakat, ugyanis a körülbelül egy

órás produkciójukat a

lendületes, duzzadó életkedv

jellemezte, az autentikus népzenei- és

tánckultúra ugyancsak hiteles

megjelenítésével

szórakoztatták a szakszervezetek

művelődési

házának majdnem teltházas

közönségét.

Ezen az esten az Én Istenem, adj egyet és

a Tiszántúli híres betyárok

című előadásaik

műsorszámait ötvözték,

és már a címből is

kiderül, hogy a koreográfia nem

nélkülözte az epikai elemeket sem, de

a műsorban megjelenített

történeteket zenével és

tánccal közvetítették. A

műsor során a

művészek többek

között berettyómenti, kalotaszegi,

tiszántúli és hortobágyi

táncokat adtak elő. Kiemelésre

méltó a Bürkös zenekar

is:a két hegedű, mélyhegedű,

nagybőgő felállású

muzsikás zenekar jól

kísérte a táncosokat, és

amikor szólólehetőséget 

kaptak, a hegedűsök

virtuozitásukról tettek

tanúbizonyságot. A jelenleg Hercz Vilmos

művészeti vezetése alatt

működő zenekar méltó

és kellemes lezárását

jelentette a március 15-iki

nagyváradi ünnepi rendezvényeknek.

Pap István