Fórum a választásokról Csatárban

A hegyközcsatári kultúrházban mintegy ötvenen gyűltek össze a fórumra, melyen először – a hasonló rendezvények állandó forgatókönyve szerint – Dérer Ferenc rovatvezető köszöntötte a megjelenteket „házigazdai” minőségben, és minden meghívottnak tett fel egy–egy kérdést. Most a válaszadások sorrendjében adunk ízelítőt a mintegy két és fél órás összejövetelen elhangzottakból. Cseke Attila kormányfőtitkár–helyettes 24 órás kampánymaratonján Szalacsról jövet és Szalárdra menet egy órára „beesett” Csatárra is.

Ha odafigyelünk...

Az új választási rendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy az a romániai magyarságnak nem kedvez, ám úgy vélte, ezen belül a Bihar megyeiek specifikus helyzetben vannak, mert az északi és észak–nyugati régióban „ha odafigyelünk” megszerezhető a szavazatokból az 50%+1, ami választási győzelmet jelent, az ezeken felüli voksok pedig segíthetnek abban, hogy a visszaosztások során Biharnak meglegyen a 3. képviselője és a 2. szenátora. Van, és nagy tétje van a választásnak, mert a megkezdett munkát folytani kell, mondta az RMDSZ szenátorjelöltje, aki a kézzelfogható eredmények mellett azokat is felemlítette, melyek nem kézzelfoghatóak – és éppen ez az eredmény. Vagyis, hogy a kormányzati és törvényhozási jelenlétnek köszönhetően sikerült „kivédeni” a magyarellenes– kisebbségellenes kezdeményezéseket (pl. állampolgársági törvényjavaslat). Cseke Attila emlékeztetett: az elmúlt 4 év alatt 25 millió euró érkezett a kormány tartalékalapjából Bihar megyei magyarok (is) lakta települések fejlesztésére.

Sokat, de nem eleget

„Sokat értünk el, de nem eleget”, tette aktuálissá a közismertté vált mondást Lakatos Péter képviselő, aki szerint az RMDSZ politikusai az elmúlt 4 év során szeretek annyi kormányzati tapasztalatot, hogy – ha ismét oda kerülnek – erőteljesebb érdekképviseletet fejthetnek ki. Szavai szerint örömmel nyugtázza, hogy míg a román pártok a gazdasági válság hatására sorra és folyamatosan módosítják választási programjukat, az RMDSZ helyesen mérte fel az ország helyzetét és lehetőségeit, ami a szervezet kormányzati képviselőinek rátermettségét bizonyítja. Hiányosságként említette, hogy nem sikerült pozíciót elfoglalni a Pénzügyminisztériumban, ami nagyon fontos lenne egy sikeres választás után.

Választási kampány, mint nyelviskola

Szabó Ödon, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke a szervezet „feszes” kampányát firtató kérdésre elmondta, hogy véleményük szerint „az emberek nyugodtak, mert látják, hogy jól mennek a dolgok, csakhogy ez nem ilyen egyszerű”. Nagy a veszélye annak, hogy az emberek nem mennek el szavazni ebből a nyugodtságból kifolyólag. Hogy mi történhet rossz esetben, azt azzal példázta, hogy mióta „csak” alelnöke a Megyei Tanácsnak Kiss Sándor RMDSZ–elnök, máris egymást érik a vizsgálatok a magyar intézményvezetők ellen, továbbá, amit korábban egy–két telefonhívással el lehetett intézni, ahhoz most 40–50 kell. De ez még lehet rosszabb is, hiszen – a szlovákiai példát alapul véve – ha nem vagyunk a Parlamentben, nem tudjuk megvédeni magunkat.

Hirtelen jött nyelvismeret

A kampány veszéjének nevezte, hogy hirtelen sok román jelölt megtanult magyarul, de csak időlegesen. Példának említette Gavrila Ghileát, akivel ki vannak tapétázva az érmelléki, berettyóvölgyi, hegyközi települések, de a magyarul megszólított válaszóknak azt is tudniuk kell, hogy a PD–L szenátorjelöltje például a Csatár–Kovácsi, Bályok–Kémer, Szalacs–Szilágypér út korszerűsítése ellen szavazott a Megyei Tanácsban, ráadásul akkor, amikor már tudta, hogy az ott lakók szavazataiért is sorba fog állni. A helyhatósági választás után még csak „gyengültünk”, de el kell képzelni, mi lenne, ha kiszorulnánk a törvényhozásból, intett Szabó Ödön, aki bölcs döntésnek nevezte, hogy a szervezet ellenében nem indulnak magyar jelöltek sem más pártban, sem függetlenként.

Oszd meg...

A városokban, községekben tartós élelmiszereket osztanak a rászorulóknak – így Csatárban is. Az elosztás módja, pontosabban a kedvezményezettek listájának összeállítása elégedetlenségeket szült – Csatárban is. Ezzel kapcsoltaban Cseke Attila (nem csak a csatáriaknak) elmondta: a listák olyan központi irodákban készültek, ahol a tisztviselőknek fogalmuk sem volt a helyi viszonyokról, és az önkormányzatokat sem kérdezték meg. Utóbbiakat tehát lehet hibáztatni, de kár, mert nem vétkesek, ugyanakkor a felháborodások sok esetben jogosak, és érthetőek is. Cseke Attila szerint a kezdeményezés kivitelezése alapján az az érzése, mintha az emberek egymásnak ugratása lett volna az egyik cél.

Meghívottaink mondták

Cseke Attila államtitkár: Az új választási rendszer összességében nem kedvez a magyarságnak, hiszen ha valaki 50% alatt kap szavazatot, hiába előzi meg vetélytársait, nem biztos, hogy nyerő lesz. Az elkezdett munka folytatásához minden szinten képviseltetnünk kell magunkat.

Lakatos Péter képviselő: Mint képviselőnek, kötelességem segíteni a választók gondjain, de ehhez szólni kell a bajokról, például a hivatali packázásokról. Tarthatatlan volt például a helyzet a vadkárok esetében, ez ügyben sikerült törvénymódosítást elérni.

Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke: Bármikor vállaljuk, hogy jelöltjeinket akár egyenként is megmérettessük az ellenfeleikkel. A 13 jelölt közül csupán Lakatos Péter nem új név, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ képes a megújulásra. Cseke Attila a legfiatalabb szenátorjelölt a megyében.

Vitályos Barna polgármester: Sok munkát szeretnék a választások után, mert az azt jelentené, hogy jelöltjeink bejutottak a törvényhozásba, és továbbra is kapunk támogatásokat terveink eléréséhez. Most jobban élünk, mint korábban, és sokan nem veszik észre a nyugodtságban rejlő veszélyt.

Tóth Gyula alpolgármester: A jót hamar megszokja az ember, például gyorsan természetes lesz a vízvezeték, a jó út, stb. Sok az érdektelen ember, aki nem érzi a választás súlyát. Akit a mindennapi megélhetés gondja foglal le, az nem nagyon értékeli a nagyobb beruházások létrejöttét.

Hozzászólások

A hozzászólók közül Tóth Zsigmond azt értékelte, hogy az RMDSZ „tiszta kampányt” folytat, azaz nem mások lejáratásával foglalkozik. Molnár István és Noveczki Lajos is megjegyezte, hogy nincs megfelelő kommunikáció a lakosság és a közösségek vezetői között, továbbá ugyancsak mindketten a mezőgazdaság gondjait is szóba hozták, a terményeladás nehézségét, továbbá azt, hogy „a gazda banikért dolgozik”. Pál Lajos új munkahelyek felől érdeklődött, Szilágyi Béla azt szerette volna tudni, érdemes lenne–e újra beindítsa malmát (uttóbbival kapcsolatban Lakatos Péter külön egyeztetést ígért). Bodnár Angéla a román nyelvű óvodát hiányolta Csatárból...