Mitől leszünk idegesek?

A Torontói Egyetem szociológiai

karának professzora, Scott Schiemann

vezetésével végzett kutatás

– több mint ezer, 18 évnél

idősebb amerikai – a haraghoz

társítva elemezte az egyének

társadalmi helyzetét és

társadalmi mintázatát. Az adatok

elemzéséből kiderült, hogy a

fiatalabbak gyakrabban éreznek haragot, mint az

idősebbek. Ennek legfőbb oka, hogy a

fiatalabbak esetében a határidők

nyomása, a pénzügyi

nehézségek és gyakoribbak a

munkahelyi konfliktusok, mint idősebb korban; ez a

három stresszfaktor felelős a harag, a

düh szintjének

megemelkedéséért.

A düh legerősebb előrejelző

tényezője az idővel való

küzdelem, különösen a harag azon,

alacsonyszintű formái alakulnak ki emiatt

legkönnyebben, mint az idegesség. A

gyermeknevelés is a haraghoz

társítható tényező, de

érdekes módon a haragos

viselkedés, a dühösség –

leginkább kiabálás

formájában – jellemzőbb a

nőkre, mint a férfiakra; azaz az

édesanyák érintettebbek e

téren.

Az iskolapadban eltöltött idő is

meghatározó arra vonatkozóan,

mennyire hajlamos valaki dühbe gurulni. Akik

rövidebb ideig tanultak, kevesebb évet

töltöttek el oktatási

intézmények tanulóiként,

azok inkább hajlamosak haragra gerjedni. A

tanultabbak kevésbé dühösek,

és inkább próbálják

uralni a stresszt kiváltó helyzetet. Az

anyagi nehézségekkel gyakrabban

küzdők is többször lesznek

idegesek, mint a stabilabb pénzügyi

háttérrel bírók; ez a

kapocs a kutatás szerint erősebb a nők

és a fiatal felnőttek esetében.

A kutatók szerint az ilyen vizsgálatokkal

arról lehet pontosabb képet alkotni,

milyen módon befolyásolja a

társadalmi helyzet és annak

megváltozása az érzelmi

egyenlőtlenségek

kialakulását. Ezzel együtt azt is

meg lehet majd határozni, milyen módon

működnek ezek az egyenlőtlenségek

a mindennapjainkban.

(hvg.hu)