Betegségmegelőzés a termelékenység érdekében

A kísérleti tv-programot a Harvard Egyetem kutatóival együttműködve állította össze a DirecTV vezetősége, a közegészségügyet felügyelő Centers of Disease Control and Prevention szakértőivel. A kutatók gondosan tanulmányozták, melyek azok a betegségek, egészségügyi panaszok, melyek a legkifejezettebben rontják a munka eredményességét.
 A kongresszuson beszámoltak arról, hogy korábban ezzel kapcsolatban is a leggyakoribb, legsúlyosabb betegségeket emlegették, tehát a rosszindulatú daganatokat, a szívbetegséget, a cukorbajt, de amikor megvizsgálták a vállalati teljesítményt legjobban rontó egészségügyi tényezőket, egészen más képet kaptak."Az alkalmazottak egészségromlásának valódi költsége olyan, mint a jéghegy" - mondta a kísérletet elindító egészségbiztosító, a Matria Healthcare Inc. egyik vezetője. "Az ipar eddig csak a legjobban látható csúcsot értékelte, vagyis az orvosi- és gyógyszerköltséget, pedig a valódi gondtömeg ott rejtőzik a mélyben. Minden egyes dollár gyógyszerköltségre, amit a vállalat az alkalmazottak betegsége miatt kifizet, legalább három, további dollárt veszít a betegség okozta termeléskiesés miatt". A termelékenységet csökkentő betegségek tényleges listája nem a halálozás okaként fölsoroltak sora. A listát a hát- és nyakfájás vezeti, aztán a depresszió és a fáradékonyság következik, alvászavarok, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás és nyugtalanság.

A kutatók olyan céget választottak vizsgálatuk színhelyéül, amely 58 ezer alkalmazottat foglalkoztatott és a statisztikák szerint a dolgozók évente átlag nyolc napot estek ki a munkából betegség miatt. Ebből a tényleges távollét csak átlag 1,8 nap volt, ami 22 százalékot jelentett, a hiányzási idõ 78 százaléka közben (6,2 nap) az alkalmazott ott volt a munkahelyen, de betegsége miatt rosszul teljesített. 
A vizsgálat helyszínéül szolgáló vállalat évi bevétele 2,1 milliárd dollár és számítások szerint a termelékenységnek betegségek okozta csökkenése 153 millió dollárnyi veszteséget jelentett. A vizsgálat kezdetén úgy számolták, hogy ha az átlagos 8 napi munkaidő-kiesés már csak 7 nap lenne, ami 12 százalék javulásnak felel meg, azzal a cég bevétele 76 millió dollárral növekedne.
A kutatók 50 dollár jutalmat ajánlottak azoknak, akik részt vettek a részletes vizsgálatokkal kezdődő, egészségvédő programban, majd ezt egyéb biztosítási költségjóváírások követték. A cég munkatársainak a tv-műsor segítségével minden ismeretet megadtak ahhoz, hogy a betegségek kockázati tényezőit életükből kiküszöböljék.
Hamar kiderült, hogy a vizsgálatok, az életmód-váltás eredményeként a három- vagy annál több kockázati tényezőjű alkalmazottak száma jelentősen csökkenthető és a harmadik év végén ezeknek az aránya már tíz százaléknál kisebbre csökkent. Kiinduláskor a dolgozók 19 százaléka volt kövér - ezek létszáma egyötödével csökkent. 
A kockázati tényezők között sokaknál találtak emelkedett vérkoleszterinszintet. Életmódváltás és gyógyszeres kezelés eredményeként ezek 85 százalékának a koleszterin értéke a normális határok közé került. A három- vagy még több kockázati tényezõjû vizsgálati alanynak a háromesztendei program végére 42 százaléka valamennyi, módosítható kockázati tényezőjétől megszabadult.