2009.10.09. 13:34
Nobel-díj: Herta Mülleré az irodalmi elismerés - romániai sajtóvisszhang
<p>Bármennyire is egyetemes formában rajzolta<br /> meg műveiben a diktatúra<br /> természetét Herta Müller, a<br /> zsarnokság szörnyűségeit<br /> szülőföldjén, a<br /> Bánságban élte át, ily<br /> módon Nobel-díja romániai<br /> gyökereinek az elismerése is; ez a gondolat<br /> tükröződik szinte minden egyes<br /> romániai nyilatkozatban, amely a pénteki<br /> sajtóban látott napvilágot a<br /> Svéd Királyi Akadémia előző<br /> napi bejelentése kapcsán.</p>
A Ziarul Financiar napilap hasábjain Nicolae
Manolescu irodalomkritikus és
irodalomtörténész kifejti: ez a
díj nem csupán az írónő
kiválóságának az
elismerése, hanem annak is, hogy a német
írónő az utóbbi években
aktív módon volt jelen az európai
kultúra világában. Az irodalomkritikus
kitért arra, hogy Herta Müller elsősorban
annak a formának köszönheti a
díjat, ahogyan műveiben képes volt
bemutatni a gyökerek elvesztésének
történetét. Ez viszont azt jelenti -
vélekedett a történész -, hogy
éppen az írónő romániai
gyökereit nem lehetett figyelmen kívül
hagyni. "Itt született, itt élt, nagyon
jól tudja, hogyan működnek a dolgok
Romániában" - állítja
Manolescu.
Daniel Banulescu író úgy
vélekedett, hogy Herta Müller
írásaiban a politika a jó
ügyért, nem pedig a hatalomért
vívott harc eszközeként jelenik meg. A
Svéd Királyi Akadémia ezúttal
"másfél Nobel-díjat"
adományozott: egyet Németországnak,
egy felet pedig Romániának -
állapította meg Banulescu.
Ugyanebben a lapban Claudiu Komartin író
kifejtette: Herta Müller művészete
azért értékes, mert formát
adott a határtalan emberi szellemnek, amely akkor is
képes megmaradni, ha a tekintélyuralmi
rendszer teljes mértékben ledarálja az
emberi életeket. A nyilatkozó
írót ezért nyűgözi le Herta
Müller erkölcsi ereje és
állhatatossága.
A Gandul című napilap Horia Patapievic, a
Román Kulturális Intézet elnöke
szavait idézi, aki szerint a Svéd
Királyi Akadémia most azért
ítélte a díjat egy német
nyelvű, romániai születésű
írónak, mert meg akart emlékezni a
kommunizmus európai bukásának huszadik
évfordulójáról. Az
intézet elnöke szerint Herta Müller
műveiben nem a diktatórikus rendszer
objektív leírására
törekedett, hanem az egyén által
elszenvedett - éppen e rendszer által okozott
- traumák
feltérképezésére.
A Romania libera és több más
román napilap megszólaltatta Andrei Plesu
filozófust, aki elsősorban az
írónő személyiségét
tartja értékesnek, amely - mint fogalmazott -
egyszerre jelent gyógyírt és
fegyelmet. Plesu el tudna képzelni
számára egy olyan Nobel-díjat, amelyet
emberi minőségéért kapna.
Doina Uricariu költőnő és
irodalomtudós a Cotidianul című lapban
Herta Müllernek még a Ceausescu-időkben
tanúsított meg nem alkuvó
magatartását méltatja. Soha nem arra
törekedett, hogy a kecske is jól lakjon
és a káposzta is megmaradjon - mondta -,
és inkább magára öltötte a
munkásköpenyt, minthogy magára vegye a
kétszínűség
köntösét. A költőnő szerint
Herta Müller úgy írt, hogy annak a
következményeit is hajlandó volt
vállalni. Ez a kockázatvállalás
biztosította számára a
hitelességet, mostantól pedig a
hírnevet is - vallja Doina Uricariu.
Az Adevarul cikke úgy fogalmazott, hogy a
németek annak idején királyt adtak
Romániának (I. Károlyt), most pedig
Románia adott királynőt a
németeknek. A lap emlékeztet arra, hogy a
kommunista rendszer annak idején a szó szoros
értelmében "kiárusította" a
romániai németeket, hiszen minden egyes
távozóért 7-8 ezer német
márkát kért. Ceausescu nem tudta, hogy
egy jövendő Nobel-díjast adott el
Németországnak - olvasható a
lapban.