ERDON Bulvár

2009.10.09. 13:34

Nobel-díj: Herta Mülleré az irodalmi elismerés - romániai sajtóvisszhang

<p>B&#225;rmennyire is egyetemes form&#225;ban rajzolta<br /> meg m&#369;veiben a diktat&#250;ra<br /> term&#233;szet&#233;t Herta M&#252;ller, a<br /> zsarnoks&#225;g sz&#246;rny&#369;s&#233;geit<br /> sz&#252;l&#337;f&#246;ldj&#233;n, a<br /> B&#225;ns&#225;gban &#233;lte &#225;t, ily<br /> m&#243;don Nobel-d&#237;ja rom&#225;niai<br /> gy&#246;kereinek az elismer&#233;se is; ez a gondolat<br /> t&#252;kr&#246;z&#337;dik szinte minden egyes<br /> rom&#225;niai nyilatkozatban, amely a p&#233;nteki<br /> sajt&#243;ban l&#225;tott napvil&#225;got a<br /> Sv&#233;d Kir&#225;lyi Akad&#233;mia el&#337;z&#337;<br /> napi bejelent&#233;se kapcs&#225;n.</p>

A Ziarul Financiar napilap hasábjain Nicolae

Manolescu irodalomkritikus és

irodalomtörténész kifejti: ez a

díj nem csupán az írónő

kiválóságának az

elismerése, hanem annak is, hogy a német

írónő az utóbbi években

aktív módon volt jelen az európai

kultúra világában. Az irodalomkritikus

kitért arra, hogy Herta Müller elsősorban

annak a formának köszönheti a

díjat, ahogyan műveiben képes volt

bemutatni a gyökerek elvesztésének

történetét. Ez viszont azt jelenti -

vélekedett a történész -, hogy

éppen az írónő romániai

gyökereit nem lehetett figyelmen kívül

hagyni. "Itt született, itt élt, nagyon

jól tudja, hogyan működnek a dolgok

Romániában" - állítja

Manolescu.

Daniel Banulescu író úgy

vélekedett, hogy Herta Müller

írásaiban a politika a jó

ügyért, nem pedig a hatalomért

vívott harc eszközeként jelenik meg. A

Svéd Királyi Akadémia ezúttal

"másfél Nobel-díjat"

adományozott: egyet Németországnak,

egy felet pedig Romániának -

állapította meg Banulescu.

Ugyanebben a lapban Claudiu Komartin író

kifejtette: Herta Müller művészete

azért értékes, mert formát

adott a határtalan emberi szellemnek, amely akkor is

képes megmaradni, ha a tekintélyuralmi

rendszer teljes mértékben ledarálja az

emberi életeket. A nyilatkozó

írót ezért nyűgözi le Herta

Müller erkölcsi ereje és

állhatatossága.

A Gandul című napilap Horia Patapievic, a

Román Kulturális Intézet elnöke

szavait idézi, aki szerint a Svéd

Királyi Akadémia most azért

ítélte a díjat egy német

nyelvű, romániai születésű

írónak, mert meg akart emlékezni a

kommunizmus európai bukásának huszadik

évfordulójáról. Az

intézet elnöke szerint Herta Müller

műveiben nem a diktatórikus rendszer

objektív leírására

törekedett, hanem az egyén által

elszenvedett - éppen e rendszer által okozott

- traumák

feltérképezésére.

A Romania libera és több más

román napilap megszólaltatta Andrei Plesu

filozófust, aki elsősorban az

írónő személyiségét

tartja értékesnek, amely - mint fogalmazott -

egyszerre jelent gyógyírt és

fegyelmet. Plesu el tudna képzelni

számára egy olyan Nobel-díjat, amelyet

emberi minőségéért kapna.

Doina Uricariu költőnő és

irodalomtudós a Cotidianul című lapban

Herta Müllernek még a Ceausescu-időkben

tanúsított meg nem alkuvó

magatartását méltatja. Soha nem arra

törekedett, hogy a kecske is jól lakjon

és a káposzta is megmaradjon - mondta -,

és inkább magára öltötte a

munkásköpenyt, minthogy magára vegye a

kétszínűség

köntösét. A költőnő szerint

Herta Müller úgy írt, hogy annak a

következményeit is hajlandó volt

vállalni. Ez a kockázatvállalás

biztosította számára a

hitelességet, mostantól pedig a

hírnevet is - vallja Doina Uricariu.

Az Adevarul cikke úgy fogalmazott, hogy a

németek annak idején királyt adtak

Romániának (I. Károlyt), most pedig

Románia adott királynőt a

németeknek. A lap emlékeztet arra, hogy a

kommunista rendszer annak idején a szó szoros

értelmében "kiárusította" a

romániai németeket, hiszen minden egyes

távozóért 7-8 ezer német

márkát kért. Ceausescu nem tudta, hogy

egy jövendő Nobel-díjast adott el

Németországnak - olvasható a

lapban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!