2009.02.11. 14:51
Örmény Stonehenge?
<p>Jerevántól 200 kilométerre<br /> található az örmény Stonehenge<br /> – Carahunge; a megalitikus<br /> építmény korát 7500<br /> évesre becsülik.</p>
Carahunge fordításban
beszélő köveket jelent. Az
építmény Sziszián
városa mellett látható, ahol egy 7
hektáros területen
kétszáznál több
óriás kő található. A
kövek némelyikébe
lekerekített szögletű lyukakat
fúrtak, amelyeken keresztül az
égbolt különböző pontjai
láthatók. A kutatók ebből
arra következtetnek, hogy ez a világ
legősibb csillagdája –
olvasható a Salisbury Journal című
brít hírportálon.
Kutatások és elméletek
Stonehenge örmény
társáról Vardan Levoni
Tadevoszjan történész
számolt be az Egyesült
Királyságban, aki azt szeretné, ha
a világ többet tudna Carahungeról. A
megalitikus építményt két
évtizeden keresztül tanulmányozta
Parisz Heruni akadémikus,
a jereváni Radiofizikai
Kutatóintézet igazgatója, aki
kutatásairól könyvet írt. A
művet elküldte Gerald S. Hawkins
professzornak, Stonehenge kutatójának,
aki egyetértett Parisz Heruni
megállapításaival. Vardan Levoni
Tadevoszjan ugyan munkájában Heruni
professzor kutatásaira támaszkodott,
ám saját elméletet dolgozott ki
Stonehenge és Carahunge
kapcsolatáról. A
történész szerint a neolitikumban az
örmény civilizáció sokkal
fejlettebb volt, mint más népeké.
A Szeván-tó környékén
a sziklákon talált vésetek arra
engednek következtetni, hogy az
örmények tudták: a Föld kerek,
pontosan ki tudták számítani a
földrajzi szélességet, rendelkeztek
csillagászati és mérnöki
ismeretekkel. Vardan Levoni Tadevoszjan
meggyőződése szerint a brit szigetek
ősi népessége, amely szerinte
Örményországból
érkezett, magával hozta
Európába Carahunge ideáját.
A bevándorlóknak szerepe lehetett
Stonehenge és a kontinens más
megalitikus építményének a
létrehozásában.
Titokzatos Stonehenge
Az angliai Salisbury-síkságon
található Stonehenge korát
ötezer évre becsülik. A 2-7
méter magas, 20-30 tonnás, durván
faragott kőoszlopok hajdan négy
koncentrikus kört alkottak. A külső
kör nagyjából 100 méter
átmérőjű. Máig sem
tudható pontosan, milyen célokat
szolgált: egyes kutatók szerint kultikus
építmény, mások szerint
óriási naptár volt, amely pontosan
jelezte például a nyári és
a téli napforduló idejét,
és voltak olyanok, akik szerint a
csillagászatban segítette az akkori
embereket. A legutóbbi, 2008-as kutatások
a hely kultikus-gyógyító
szerepét látszanak
alátámasztani.