Matuzsálemi korban vált apává

A hidasgyík (Sphenodon punctatus), vagy

maori nyelven tuatara a hüllők

osztályába, a

felemásgyíkok (Sphenodontia vagy

Rhynchocephalia) rendjébe és a

hidasgyíkfélék (Sphenodontidae)

családjába tartozó egyetlen faj.

Élő kövületként

tartják számon, mert a

dinoszauruszok kortársa, a

hidasgyík ugyanis már 225 millió

évvel ezelőtt is létezett. Az

Új-Zélandon honos, lassú

mozgású,

"sárkányszerű" hüllő

testhossza eléri a 80 centimétert,

háti oldalán pikkelyekből

álló taraja van. A szabadon

álló hasbordái, amelyek nem

érintkeznek a gerincoszloppal, egy a

dinoszauruszokra jellemző tulajdonság. A

felső állkapcsán két sorban

helyezkednek el a fogai, míg az alsó

állkapcsán "csupán"

szimplán. A hidasgyíknak bármily

hihetetlen, de három szeme van, a harmadik a

feje tetején, a bőre alatt helyezkedik el.

A tudósok szerint ez azért alakult ki,

hogy az állat a napsugarak

segítségével D-vitamint termeljen.

A fehér, foltszerű

bőrképződmény fokozatosan

eltűnik, ahogy a tuatara korosodik. A

hidasgyík túlélte a

jégkorszakot és sok egyebet az

évmilliók során, ám az

1700-as évek végére a

kihalás szélére került, a

patkányok megjelenésének

"köszönhetően".  A

tuatarák "lélekszámát" 50

ezerre becsülik, többségük

természetvédelmi területen

él. A hímek 70 évesen

válnak teljesen érette, ám az

ivarérettséget egy fél

évszázaddal korábban, 20

évesen  érik el. Henry

legkevesebb 70 éves volt, amikor

megérkezett a múzeumba. Egy

"zsémbes" idős "úr", aki igen

agresszív volt, s nemre való tekintet

nélkül megtámadta az összes

közelébe kerülő

fajtársát. A tuatara 2002-ben

csendesedett le, miután ivarszerveiről egy

rákos daganatot távolítottak el. A

gondozók "leírták" Henryt mint

"partiképes hímet, mígnem tavaly

márciusban "rajtakapták", amint

épp egy nősténnyel, jelesül

Mildreddel enyeleg. A frigyből 11 utód

született, amelyek hétfőn keltek ki a

tojásból.

Jelenleg a múzeumnak 72 hidasgyíkja van,

közülük  42 az elmúlt

két évben kelt ki a

tojásból. Lindsay Hazley, az

intézmény tuatarakurátora szerint

a Southland Museumban született hüllők

hozzájárulnak e

kihalófélben lévő faj

genetikai diverzifikálásához.

Reményei szerint Henry a jövőben

aktívan részt vesz majd a múzeum

"fajfenntartási programjában", hiszen a

hidasgyíknak még jó

néhány évtizede van hátra.

Mint mondta, nincsenek tudományos adatok arra

nézve, hogy pontosan mekkora a tuatarák

élettartama, amelyek száz évig

vígan elélnek, de "akár a 150-250

éves kort is megérhetik" - mondta Lindsay

Hazley.