Kincses Kolozsvár Kalendáriuma

Valamikor, réges- régen, valamire való ház elképzelhetetlen volt kalendárium nélkül. A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2016-2017, 466 oldalon, 23,5cmX17cm nagyságban, rendkívül szép kivitelezésben próbálja célközösségének igényeit kielégíteni. Szerintem sikerrel.

A kabalisztikus 7-es szám ez alkalommal sem tagadta meg magát. A könyv megjelenését támogatta a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Bethlen Gábor Alap. Kiadta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Kriterion Könyvkiadó. A szerkesztők bevallása szerint : Igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a mindennapok során hasznos információk és a szórakoztatás között úgy, hogy közben megőrzik a kalendáriumok mindenkori szerepét: az idő múlásának jelzését, és elnyerni az olvasóközönség tetszését. Felhatalmazva minket a sorozat folytatására. H. Szabó Gyula főszerkesztő abbeli reményének adott hangot, hogy az olvasóközönség sokat fogja forgatni az igen értékes kiadványt. Már csak azért is, mert a kolozsvári közösségek igen igényesek és sokfélék. Az a szellemi kultúra, ami jelen van a városban, nem lebecslendő. A kiadványban jelenlevő 12 közösség kultúrája szerencsésen gazdagítja a várost. A Kincses Kolozsvár Kalendáriumának Előszó című fejezetében a könyv alapvető célkitűzését ismerhetjük meg: „ Az idei , ismét rendhagyó időszámítás szerint , a Kolozsvári Magyar Napok kezdéséhez igazított Kalendárium úgy ünnepli a városi rangra emelés 700 éves jubileumát, hogy azokra a nemzeti közösségekre is figyel, melyek évszázadok során – a magyarok mellett- meghatározták Kolozsvár arculatát és hangulatát. Így a vallási felekezeteket bemutató sorozatunkban a kolozsvári zsidó hitközséget ismertetjük, és a kolozsvári nemzeti közösségek közül külön cikkben foglalkozunk a kolozsvári szászok múltjával.” A kötetet tervezte és a karikatúrákat rajzolta Könczey Elemér. A borítófotók Kiss Gábor munkáját dicsérik.

A Kalendárium bemutatása

A Bocskai-ház Óváry- termében mutatták be a Kincses Kolozsvár Kalendáriumát, amelynek érdekessége, hogy sajátos időszámítással- augusztustól augusztusig- mutatja be az adott hónap történelmi eseményeit, rendezvényeit, érdekességeit, ünnepeit. H. Szabó Gyula kiemelte, hogy a hagyományhoz híven az 5. Naptár is tematikus jellegű. Az idei kiadványban a kolozsvári zsidó hitközség életéről, történetéről 12 értékes írást olvashatunk. Vannak új fejezetek is, mint például a Natura 2000, a Kedélyes Kolozsvár, Ínyes Kolozsvár. A szórványban lakó magyarokról-a Magyarok a Lóna és a Lozsárd völgyében című fejezetben olvashatunk. Schwartz Robert a Kolozsvári hitközség elnöke szerint fontos, hogy a zsidóságot közösségként tekintsük. A kolozsvári hitközség története, szellemi értékei is szerepeljenek a Kalendáriumban. Az ötletet nagyon jónak találta. Évek óta arra törekednek, hogy a kolozsvári zsidóságot bemutassák a lakosságnak. Minden rendezvényük nyitott, senkit nem utasítanak el. Szeretnék ismertetni azokat az eseményeket, melyek gazdagították évszázadokon keresztül kolozsváriak életét. A Kedélyes Kolozsvár tematikus fejezetben Zágoni Attilára emlékeznek, akit szinte elfelejtettek- mondta H. Szabó Gyula. A paródiáiból közöltek válogatást. Nagy mestere volt a paródiának. „Mikó Ervin faggatózásának beugrik : Zágoni Attila” című írásból megismerhető ars humorisztikája. „Hiszek a humor megtartó erejében… A nevetés gyógyír, mondotta később. Ma divatos szóval terápiának neveznők, de amint azt a kifejezés „utótagja”(pia) is sugallja, nem szabad túladagolni.” Írói tervéről szólva, így ír: „Ha van savtúltengés, létezik tématúltengés is. Ez utóbbi, gondolom, sokunkat kínoz. A téma manapság nemcsak az utcán hever, hanem bent a szobában, a porszívózatlan szőnyegen, az üres fürdőkádban is.”

Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze a Kalendáriumból olvasott fel szöveget.

Lőwy Daniel, a Kalendárium tematikus fejezetének egyik szerzője arról beszélt, hogy miként járultak hozzá a kolozsvári zsidók a város arculatának alakulásához. „A Dumaposta asztaltársaság” című írásában jellemzően egy kolozsvári jelenségre reflektál: A Dumaposta „ irodalmi törzsasztal a kolozsvári New York (később Continental) kávéház nagytermében, nyitott szellemű társaság, amely szellemiségében a sokszínűséget, a vélemény-különbözőséget, a vitát és előítélet-mentességet képviselte, és a jobbra tolódó Európában az eszmecserét és gondolatáramlást szolgálta.” Érdekes, hogy a vészes idők bekövetkeztével a Dumaposta társaság tagjai a politikai élet különböző oldalaira sodródtak- fejtette ki a szerző.

Natura 2000

„ A ritka természeti értékek, fajok, és élőhelyek védelmére alapították meg az európai országokban a Natura 2000 -es hálózatot” írta Bakk Tímea. A BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület 2013-2016 között uniós pályázat keretében három ilyen, Kolozsvár környéki terület ritka, védett fajait és élőhelyeit mérte fel. Ezek közül néhányat a Kalendárium olvasóinak is bemutatott.

A Kalendáriumban a sportról, híres személyiségekről, a város vendéglátásáról értékes írások olvashatóak. Gyermekeknek készült anyagok, keresztrejtvények gazdagítják a kiadványt.

A rendkívül változatos és főleg népes szerkesztőbizottság lehetővé teszi a változatos színes, olvasmányos fogalmazványok megszerkesztését és közzétételét. Mondhatni a város gazdagabb lett egy vaskos kötettel, melyet haszonnal lehet olvasni, mint a naptárt. Európai módon hívják, fel a figyelmet arra, hogyan ösztönöznék egyesek az erdélyi magyarságot arra, hogy feledve hajdani erényeit, csak a ma eseményei érdekeljék. A múltat nem feledve, az új lehetőségek kihasználásával, ünnepeljük a jövőbeli lehetőségek minél gazdagabb kihasználását. A bajokról addig kell beszéni, míg azok megoldódnak. Nincs olyan ház, melyben ne lehetne hely egy Kalendárium számára. Olvashatja kicsi és nagy egyaránt.

Csomafáy Ferenc