„Örökbe fogadták” a marosvécsi Kemény-kastélyt

Az idén Maros megye is bekapcsolódott az épített örökség megőrzését és népszerűsítését célzó Örökségünk őrei programba. A szászrégeni Lucian Blaga Szakközépiskola 9–11. osztályos tanulói a marosvécsi Kemény-kastélyt „fogadták örökbe”.Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található. Biró József így írt róla: „A legzordabb, legkomorabb valamennyi erdélyi kastély között Marosvécs vára, fenn a dombon, a Maros vize fölött, regényes tájképi háttér ölében; ha nem maradt volna fenn, nem is alkothatnánk eléggé hív képet Erdély régi várépítészetéről".

Az Örökségünk őrei programban résztvevő szászrégeni diákok célja az, hogy ők maguk is megismerjék, ugyanakkor másokkal is megismertessék a műemléképületet, annak történelmét. Ezt a célt szolgálta egyebek mellett interjúk készítése olyan személyekkel, akik valamilyen kapcsolatban álltak vagy állnak a kastéllyal, ugyanakkor levéltárakból, könyvekből is próbálnak tájékozódni. Azonban talán a legfontosabb a személyes megtapasztalás, ennek érdekében a fiatal „őrök” rendszeresen ellátogatnak a marosvécsi kastélyba, és ápolják a kapcsolatot az ottaniakkal.

Élmények a közösségi hálón

Tapasztalataikat, élményeiket megosztják Facebook-oldalukon, ahol a legfontosabb információk igen sok nyelven (görög, román, török, albán, lengyel, arab) elérhetőek. Többek között az is itt olvasható, hogy a marosvécsi vár őse nem a mai helyén állt, hanem a közeli gyümölcsöskertben. Azt is itt említik, hogy Vécs első írásos említése közel nyolc évszázadra tekint vissza. II. Endre magyar király 1228-ban elvette a felesége, Gertrudis királyné megölésében részes Kacsics Simontól annak birtokait, s az adományozó oklevél tanúsága szerint a besenyő eredetű Tomaj nemzetségbeli Dénes tárnokmesternek, a későbbi nádornak adta Vécs (Vecheu) várát.

Az ugyancsak a közösségi oldalon fellehetők fotók tanúsága szerint a programban résztvevő diákok és tanáraik nem tétlenkedtek az elmúlt időben, minden lehetőséget megragadtak arra, hogy a marosvécsi kastélyra irányítsák a figyelmet: tevékenységeik között szerepelt villámcsődületek szervezése, helikoni költők verseit olvasták fel, mezőségi táncot mutattak be, fényképkiállítást szerveztek, és farsangi pillanatokat is megörökítettek a kastélyban.