Oberon, a Tündérkirály

A Kolozsvári Magyar Opera a 2017-2018-as évadban két premierrel készül. Egy országos és egy ősbemutatóval indul az őszi operaszezon. Szeptember 28-án nagy sikerrel mutatta be az évadnyitó előadását- Carl Maria von Weber „Oberon, a Tündérkirály” című halhatatlan alkotását. Október 12-én a Szent László-emlékév alkalmából Selmeczi György „Boldogasszony lovagja című vígoperáját tekintheti meg a közönség.

Carl Maria von Weber (1786-1826) zeneszerző, karmester, zongorista a német romantikus opera megteremtője. Műveiben -A bűvös vadász, Euryanthe, Oberon- felelevenítette a német népi hagyományokat, kiszorítva a francia és olasz zenei hatásokat. Ezért a német romantikus opera atyjának nevezték. Ezáltal megszűnt az olasz opera egyeduralkodó szerepe a német kultúrában. Az „Oberon, a Tündérkirály” című opera ősbemutatóját 1826 április 26.-án tartották a londoni Royal Covent Gardenben, maga a zeneszerző vezényelte. Szövegkönyvét James Robinson Planché írta. Az opera cselekménye Tündérországban zajlik le.

A kolozsvári bemutatónak különlegessége, hogy a rendkívül ritkán játszott darabot Selmeczi György érdekes, fantáziadús rendezésében magyar nyelven élvezhette a közönség. A magyar szöveg Csákovics Lajos és Demény Péter munkája. Bár kevésbé ismert produkció, azonban az Oberon című opera nyitánya a filharmóniák repertoárjában szerepel. Másrészt áriáit szinte slágerként ismerik az emberek. A darab gondolatában forradalmi jellegű. Selmeczi György rendkívül szuggesztíven fogalmazza meg, melyek ennek az operának a lényeges momentumai: „A Tündérkirály a tér- időt is meghaladva röpíti hőseit Ázsián, Afrikán át, hajótöréssel, üldöztetéssel, szolgasággal sújtja őket, hogy aztán diadalmas népmesei fordulattal újra az európai erkölcsi rend magasságába emelje őket.” Tehát Weber több földrész kultúráját kötötte össze, egyfajta primer globalizmus gondolatát hordozza- mondta a rendező.

A „varázskürt”

Jankó Zsolt karmester szerint az Oberon nyitánya az opera kulcsfontosságú momentumait sorakoztatja fel. „Először a varázskürt szignált halljuk, jelezvén e hangszer különlegesen fontos szerepét a történet alakulásában.” Weber sajátos hangzásvilágot alakított ki. „Fontos momentum a tengeri vihar zenei ábrázolása, szinte magunk előtt látjuk a magasra csapó hullámokat és a cikázó villámokat. Ugyanilyen megkapó Reiza magasztos óceánáriája és Huon imája. Ugyanakkor a zeneszerző rendkívül sokrétű szerepet szán az énekkarnak, nagyon változatos karakterű részeket komponálva számukra” -írja Jankó Zsolt a műsor- füzetben. Óriási vokális terhelést jelent a két főszereplőnek, a tenor és a szopránénekesnek.

Családbarát opera

A rendező családbarát operát, szélesebb rétegű közönséget megszólító előadást kívánt létrehozni. Lőrincz Gyula díszlettervező látványos díszletképe közönségvonzó, a mesebeli alakok megteremtésével a gyermekek érdeklődését váltja ki. Mindezt sikerült megvalósítani az intézmény anyagi nehézsége ellenére. Amint Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az évadnyitó sajtótájékoztatón elmondta, megfelelő megoldást kellett találniuk ilyen körülmények között, mert az új előadásokra nincs pénz. A kormány a közép-európai szintre emelte az állami kulturális intézményekben dolgozók fizetését, azonban a legutóbbi költségvetés -kiegészítéskor nem biztosított újabb forrásokat a kulturális intézményeknek. „Oberon esetében például a budapesti Művészetek Palotája segítette a produkció létrejöttét” - mondta Szép Gyula. A meglevő anyagokból dolgoztak.

Az előadás sikeréhez a darab koreográfiája is hozzájárult, amely az előadás szerves része. Jakab Melinda koncepciója szerint „A mozgás és a tánc segít elmesélni a történetet. Arra törekedtem, hogy a gyermekek számára is érthetővé tegyem a rendező által megálmodott világot”.

Az előadás alkotói

Rendező: Selmeczi György. Karmester: Jankó Zsolt. Díszlettervező: Lőrincz Gyula. Jelmeztervező: Ledenják Andrea. Koreográfus: Jakab Melinda. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs

Szereplők: Bardon Tony (Oberon), Viorica Bogoi (Titánia), Veress Orsolya, Nagy Szilvia Klára (Puck). Pataki Adorján (Huon de Bordeaux). Balla Sándor, Peti Tamás Ottó (Scherasmin, a szolgája). Rareș Arcadie Cîmpean (Harun al Rasid, bagdadi kalifa). Covacinschi Yolanda, Vígh Ibolya (Reiza, a lánya). Molnár Mária (Fatime). Vlad Sebastian (Babekán, perzsa herceg). Rareș Arcadie Cîmpean (Almanzor, tuniszi emír). Rareș Arcadie Cîmpean (Nagy Károly). Antal Lívia, Fülöp Tímea (Sellő).

A bemutató közönsége hosszantartó vastapssal jutalmazta a ragyogó produkciót. Bizonyítva, méltányolja a társulat azon szándékát, hogy mostoha körülmények között is lehetséges mesteri produkcióval szórakoztatni a közönséget.

Csomafáy Ferenc