Egy franciaországi barlangban

2022.02.12. 16:50

A modern ember 54 ezer évvel ezelőtti nyomaira bukkantak

Egy dél-franciaországi barlangban a modern ember 54 ezer évvel ezelőtti nyomaira bukkantak, ami azt jelenti, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.

Európai és amerikai kutatók 30 éven át vizsgálták a lerakódásokat a Rhone-folyó völgyében, egy hegyoldalban lévő Mandrin-barlangban, ahol a neandervölgyi ember és eszközei között megtalálták a modern ember megkövült maradványait és eszközeit is.

   

A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a 18. századi francia népi hősről elnevezett, Marseille-től 140 kilométerre északra lévő barlangot rövid ideig együtt használta a két emberféle, bár a modern ember ottléte csak tiszavirágéletű volt, mintegy 40 évig tartott, utána évezredekre újra a neandervölgyiek vették át a hatalmat.

   

Új technológiákat használva a kutatók 54 ezer évesre tették egyes leletek korát, ami azt jelenti, hogy a modern ember 10 ezer évvel korábban megjelent itt, mint bárhol másutt Európában.

   

A Mandrin-barlangban apró tárgyak százezreit találták meg, amelyek egyaránt tulajdoníthatók a neandervölgyi és a modern embernek, de felleltek olyan fejlettebb szerszámokat is - köztük nyílhegyként vagy vágásra, dörzsölésre használt hegyes kőeszközöket -, amelyek más lelőhelyek tanúsága szerint a modern emberhez kötődnek.

   

Ugyanebből a korszakból származó hasonló eszközöket találtak 3000 kilométerre odébb, a mai Libanon területén is, ami arra utal, hogy a közös kultúrán osztozó modern emberek átkeltek a Földközi-tengeren - közölte Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem régésze, a kutatás vezető szerzője a tanulmányban, amely Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.

   

Bár a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy létezett volna bármiféle kulturális csere a neandervölgyi és a modern ember között a franciaországi lelőhelyen, önmagában az is jelentőségteljes, hogy a Mandrin-barlang lakói sűrűn váltogatták egymást, legalább egyszer előfordult, hogy a barlang egy éven belül kétszer is gazdát cserélt - írták.

   

Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa szerint a leletek megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy 45 ezer évvel ezelőttig kizárólag a neandervölgyi ember lakta (Nyugat-)Európa legnagyobb részét. Az eddigi uralkodó tudomány feltevés szerint a modern ember csak 45-43 ezer évvel ezelőtt érte el Európát.

   

Ludovic Slimak szerint a Mandrin-leletek arra utalnak, hogy a Rhone-völgy kulcsfontosságú kapocs lehetett a földközi-tengeri partvidék és az európai kontinens között. "Az ősi világ egyik legfontosabb migrációs folyosójával van dolgunk" - mondta.

   

A Mandrin-barlangban dolgozó tudósok több más kutatási eredményt szándékoznak publikálni a rengeteg adat alapján, amelyet a lelőhelyen gyűjtöttek az évtizedek során. Slimak szerint a térségben előforduló erős, hideg, északnyugati szél, a misztrál által a barlangban folyamatosan lerakott homok segített megőrizni kincsek olyan bőségét, amely vetekszik más híres lelőhelyekével. "A Mandrin-barlang olyan, mint egy neandervölgyi Pompeji" - mondta.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában