Tóti

2020.05.15. 11:07

Leállt a tóti református műemléktemplom felújítása

A középkori eredetű, műemléki besorolású tóti református templom felújítására uniós forrást nyert az egyházközség a tóti polgármesteri hivatal segítségével. A kivitelezési határidő hamarosan lejár, most mégis állnak a munkálatok, mert az egyházközség presbitériuma a műemléki szempontok figyelembe vétele nélkül akarja elvégezni a felújítás még hátralevő részét, noha a pályázati kiírás éppen a műemléki értékekkel rendelkező objektumok számára szól.

Pap István

A részletekről Jakabffy László, a felújítás munkafelügyelője tájékoztatta lapunkat, felidézve azt, hogy mintegy másfél-két évvel ezelőtt a tóti református gyülekezet és Tóti község polgármesteri hivatala közösen elhatározták, hogy felújítják a műemléki besorolású helyi református templomot, és az erre a beruházásra benyújtott másfél milliós pályázatra anyagi támogatást is kapott az egyházközség a Vidéki Beruházások Finanszírozásának Ügynökségén (AFIR) keresztül. Eddig jól haladtak a munkálatok, már elkészült a tetőfelújítás. A gond akkor keletkezett, amikor leverték a vakolatokat és a középkori templom egyik ablakhelye és eredeti bejáratainak részletei bukkantak elő. A hatályban lévő műemlékvédelmi törvények szerint a műemlékeket úgy kell helyreállítani, hogy megőrizzék, illetve adott esetben visszakapják az épület történeti jellegét és értékeit. Ez a konkrét esetben azt jelentené, hogy be kellene mutatni az előbukkant középkori elemeket (ajtókat, ablakokat) is, de mint Jakabffy László elmondta, Demeter Sándor lelkész ebbe nem megy bele, hiszen, mint mondja, a gyülekezetnek huszonegyedik századi templomra van szüksége.

Jakabffy László hozzátette, hogy a felújítási költségvetésből még maradt mintegy hatszázezer lej, ebből kellene elvégezni a vakolást úgy, hogy egyértelműen leolvashatóvá váljon a középkori templomrész történetisége, továbbá a világítás és a fűtés felújítása, valamint a betörésvédelmi berendezések felszerelése van még hátra. Csakhogy a munkálatok körülbelül két hete állnak, mert a kivitelező úgy végezné el a belső és külső felújításokat, ahogy a tervet részletező, az utóbbi hetekben született kivitelezési előírásokban szerepel, tehát kiemelve a középkori falrészeket, a lelkész és presbitérium egy része viszont ebbe nem egyezett bele. „Félő, hogy ha a felújítás nincs úgy elvégezve, ahogy elő van írva, akkor odalesz a pénz” – fogalmazott Jakabffy László.

Csak segítettek

Megszólaltattuk az ügyben Vincze Nándort, Tóti község polgármesterét is, aki azt hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatal csak segített az egyházközségnek a pályázat elkészítésében, de ettől még ez nem közös projekt, hanem kizárólag az egyházközség saját projektje. Mindazonáltal megjegyezte: „A pályázati pénzt nem templomfelújításra, hanem restaurálásra kapták, azaz vissza kell állítani az eredeti állapotba a középkori templomrészeket.” Ő is azt hangsúlyozta, hogy amennyiben módosítják a felújítási tervet, vagy másképp járnak el, mint ahogy az a pályázati kiírásban szerepel, akkor elúszhat a pályázati támogatás.

Feltárás

A tóti templom épületkutatását Emődi Tamás építész végezte el az követően, hogy a felújítás ahhoz a szakaszához érkezett, amikor a belső vakolatok egy részét leverték. Az építész lapunknak elmondta, korábban nem is lehetett volna alapos kutatást végezni, mert olyan vastag, kemény, épületfizikailag teljesen káros cementburkolat volt a falakon, hogy nem lehetett előre látni, mi van alatta. Az egyházközség most ennek leveréséről sem akar hallani. Az építész hozzátette, hogy teljesen szokványos eljárás az, hogy amennyiben egy feltárás során műemléki szempontból értékes dolgok kerülnek elő, azokat meg kell őrizni, ezért a felújítási terveket ennek a szempontnak megfelelően módosítják. „A vakolat leverése után előkerült a középkori templomrész egyik ablaka és valószínűleg van még legalább egy befalazva, és nyilvánvaló, hogy ezeket a műemléki értékeket be kell mutatni. Ennek konkrét módját a tervező és a műemléki hatóság írja elő” – zárta szavait Emődi Tamás. Egyébként a falu monográfiájában (Falu a Réz-hegység lábánál) Mészáros Zoltán számolt be arról, hogy a 2011-es renováláskor egy, a maradványokból ítélve valószínűleg Szent László legendáját ábrázoló falképciklus részletei kerültek elő a vakolat alatt, ám ezeket leverték.

Önálló munka

Próbáltuk elérni telefonon Demeter Sándor református lelkészt, de nem jártunk sikerrel, ezért Rákosi Jenővel, az érmelléki egyházmegye esperesével beszéltünk, aki viszont csak annyit mondott, hogy az egyházközség saját pályázatáról van szó, és mivel minden egyházközség önálló jogi személy, ezért ha nem az egyházmegye vagy az egyházkerület segítségét kérik, hanem önállóan pályáznak, akkor nem tartoznak jelentéskötelezettséggel az egyház felsőbb fórumai felé. Rákosi Jenő elmondta, hogy ő is csak a médiából értesült a szóban forgó pályázatról, illetve arról, hogy most megakadt ez a munkálat. „A jövő héten ki fogok szállni, és megnézem személyesen, hogy mi a helyzet, mert nem akarok egyoldalúan következtetéseket levonni. A helyszínen kell látni, hogy mi volt benne a tervben, és mi alakult másképp, mint ahogy tervezték” – fogalmazott az esperes.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!