Templomfelújítási munkálatok Hegyközkovácsiban

Amikor autóval Hegyközkovácsi felé közeledünk, messziről látni, hogy a református templom tornyát állványok veszik körül. A helyszínre érkezve látható, hogy a templom külső falán a vakolat leverve, ugyanezt lehet látni, ha bemegyünk a református templomba.

A napokban Forró László, a Hegyközkovácsi Református Egyházközség lelkipásztora keresett meg: szeretné, ha kimennék a településre, nagy munkában vannak ugyanis, templomukat teljesen felújítják. A helyszínen, miután megtekintettük kívül-belül a templomot, a templomkertben, egy diófa árnyékában beszélgettem a lelkipásztorral. A munkálatok felől érdeklődtem, de előbb arra kértem, beszéljen a templom történetéről:

- A hegyközkovácsi református templom a maga módján viszonylag „újnak" számít, már abban az értelemben, hogy 1785-ben épült. Előtte itt nem volt templom, a türelmi rendelet után református istenházának épült. Véleményem szerint nagyon jól megépítették, mert az első komolyabb javítás, kiegészítés 1826-ban történt a torony megépítésével, addig nem volt torony, csak maga a templom. A következő nagyobb beavatkozás 1915-ből datálódik, amikor belső karzatot is építenek és aztán kisebb-nagyobb javítások történtek, de majd csak 1957-ben lett a következő nagyobb felújítási munkálat, ez már az állagmegőrzés céljából. Az újabb nagyobb javítást az elmúlt időszakban, 2003-ban végeztük el, ekkor már én voltam a lelkipásztor. Lecseréltük a teljes tetőszerkezetet, ugyanis ahhoz a templom építése óta nem nyúltak hozzá, olyan tiszafából készült tartógerendák voltak, melyeket amikor elvagdostuk, a láncfűrészek szikrát vetettek. Marosvásárhelyi szobrászművészek kérték, hogy adjuk oda nekik méterenként a tiszafadarabokat, semmi korhadás nem volt rajtuk, csak meghajoltak az idők folyamán.

Új technológia

Ekkor tettük rendbe a torony bádogtetőjét, mely 1944-ben kapott egy géppisztoly-sorozatot, melyet utána kifoltoztak. A tetőfelújításkor elvégeztük a templom falainak rendbetételét, vakolás és festés is történt. Problémánk a salétrom megjelenése volt, amit próbáltunk a munkálatok keretében megkötni, sikerrel, de sajnos tíz év elteltével a salétrom újra „jelentkezett”, nem ott, ahol újra vakoltuk, hanem a vakolat fölött. A jelenlegi munkálatok már tavaly elkezdődöttek, reményeink szerint ez a következő száz évre megoldja a templom további létét. Ha rátekintünk a templomra, az alap felső részén számtalan lyuk látható, közel kilencszáz lyuk van az alapba belefúrva, és egy angol műemlékvédő által kidolgozott anyag van befecskendezve, aminek az a lényege, hogy az erek mentén szétterjed, nem köt meg legalább három hétig, csak terjed, szétfolyik és azután köt meg. A torony alatt olyan súlyos volt a vizesedés (a salétrom), hogy amikor befúrtak, nem téglapor, hanem sár jött ki. Miután az anyag megkötött, jelentkezett is a hatása, belefúrtunk az alapba és a fúró beletört, szinte kővé változtatta az alapot, nem engedi fel a vizet, így mentesülünk a salétromtól. Ez egy sajátos technológia, nincs elterjedve, de miután megcsináltuk, sokan érdeklődtek felőle, többek között a nagyváradi zsidó hitközségtől, hiszen ők is felújítanak két templomukat is. A templom külső és belső falának, valamint a toronynak nagy részéről az építészeti csoport tagjai leverték a vakolatot és miután a falak teljesen kiszáradnak, elkezdődik vakolásuk.

Dolgoznak a mesterek 

A költségek megtérítése érdekében három pályázatot is nyertünk, kettőt a magyar, egyet a román kormány részéről (ez utóbbi még nem hivatalos, de információnk van róla, hogy sikeres a pályázat), ezek fedezik a kivitelezési munkálatok teljes költségeit. A teljes felújítás azt jelenti, hogy a toronygombtól a templompadlóig minden felújításra kerül. A munkálatok első fázisát, a vakolást szeptember 17-én kezdjük el, ekkorára teljesen kiszáradnak a falak, de addig is dolgoznak a mesterek, a torony belső lépcsőit újítják fel, illetve a torony teljes bádogrésze le lesz cserélve, ez óriási munka. Amikor mindez befejeződik, kezdődik a templom újravakolása, illetve festése. A teljes munkálat kivitelezése meghozza azt, amit már említettem, hogy valóban száz évig ezen a templomon nem kell nagyjavításokat végezni. Ajtókat, ablakokat is cseréltünk, hiszen az ajtó tokja például teljesen el volt korhadva. Azt szeretném még megjegyezni, hogy a hívek is hozzájárulnak a felújítás költségeinek fedezéséhez, a közadakozás most indul be, amikor már látszanak a munkálatok. De a kovácsi gyülekezet eddig is, amikor szükség volt rá, példásan hozzájárult a költségek kiegészítéséhez. Terveink szerint október első hétvégéjén befejeződnek a munkálatok, akkor hálaadó istentiszteletet tartunk, mondta zárszóként a lelkipásztor.

Dérer Ferenc