Meggyúltak az emlékezés gyertyái a zsinagógában

Meggyúltak az emlékezés gyertyái a zsinagógában
Elkészült a nagyváradi Városháza utca 25. szám alatti kis ortodox zsinagóga felújítása. Október 9. a Romániai Holokauszt Áldozatainak Emléknapja, erre a dátumra időzítve avatták fel kedden az ingatlant.

A kedd délután két órától kezdődő megemlékező és ingatlanavató ünnepségen Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség vezetője köszöntötte először a megjelenteket. Beszédében kiemelte azt, hogy a körülmények szerencsés együttállása folytán valósulhatott meg ennek a kis zsinagógának a felújítása. Mint mondta, a második világháború kitörése előtt huszonkilenc zsinagóga és imaház működött Nagyváradon. Felidézte azt, hogy Mark Gitenstein, az Egyesült Államok romániai nagykövete nagyváradi látogatásakor megkérdezte a helyi zsidó hitközség képviselőit, hogy miben lehetne a segítségükre, és akkor kérték meg arra, hogy a Városháza utcai kis zsinagógát kellene felújítani. Mint Felix Koppelmann arra emlékeztetett, az amerikai Kongresszus jóváhagyásával a nagykövetségi pénzalapból szokatlanul nagy összeget, 130 ezer dollárt ítélek oda erre a célra. Ez a finanszírozás azonban nem fedezte a felújítás teljes költségeit, így kénytelenek voltak leállni a munkálatokkal azt követően, hogy elfogyott a pénz. Ekkor ajánlkozott fel Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, hogy az önkormányzat kész segítséget nyújtani a felújítási munkálatok folytatására, illetve befejezésére. Ennek érdekében a zsidó hitközség és az önkormányzat együttműködési egyezményt írt alá az ingatlan közös kezeléséről. A továbbiakban Felix Koppelmann felhívta a figyelmet arra, hogy október 9. a Romániai Holokauszt Emléknapja, kiemelve azt is, hogy a vészterhes időkben nagyon sok keresztény mentett zsidókat, a saját életüket kockáztatva ezzel, ezért az ünnepség végén felcsendülő ima a zsidó áldozatok mellett a zsidók megmentéséért életükkel fizető áldozatoknak is szól.

Együttműködés

Dacian Palladi városmenedzser köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a zsidók Váradon történelmet írtak. A zsidó közösség 1940 elején több mint harmincezres lélekszámot tett ki a 90 ezres lakosú városban; a számos szenvedés, meghurcoltatás után számuk ma már csak mintegy hatszázra tehető, de örömét fejezete ki a városmenedzser azért, mert most ismét újjáéledni látszik a váradi zsidó közösség, mely a bukaresti után a második legnagyobb az országban. Mint mondta, soha nem szabad még egyszer megtörténnie annak, ami a zsidókkal történt, ehhez főként arra van szükség „hogy megismerjük, felvállaljuk és tiszteljük történelmünket”. Sava Annamária projektmenedzser a felújításban részt vállalt munkatársak érdemeit méltatta, Cristian Pușcaș tervezőmérnök, a felújítási tervek készítője pedig azt emelte ki beszédében, hogy egy speciális kulturális-vallási tér alakult ki Nagyváradnak ezen a pontján, hiszen az út másik oldalán lévő református templom és a zsinagóga közvetlen szomszédságában lévő ortodox templom felújítása után most maga a zsinagóga is megújul. Mint mondta: „Elismeréssel kell gondolnunk elődeinkre, és az effajta gesztusok kell képezzék a normalitást” – fogalmazott a tervező. Angela Lupșea, a Bihar Megyei Műemlék Alapítvány vezetője beszédében azt emelte ki, hogy a felújított kis zsinagóga a város építészeti tereit és értékeit gyarapítja, ami a helyi zsidó közösség által vált lehetővé. Lupșea bejelentette, hogy az épület emeletén az Auschwitzban elpusztult váradi zsidók neveit fogják felfesteni a falakra, a földszinten pedig a váradi zsidóság életét bemutató tárlatot rendeznek be a közeljövőben. A múzeum várhatóan már decemberben megnyitja kapuit a közönség előtt. A beszédek után Shraya Kav, Nagyvárad vezető rabbija mondott imát, majd egy holokauszt-túlélő, Blum Zoltán gyújtott meg hat gyertyát a holokausztban elpusztult hatmillió zsidó áldozat emlékére.

Pap István