Mégsem mond le a megye a filharmónia épületéről

BN-összeállítás

A Bihar Megyei Tanács fellebbezett a romániai különleges restitúciós bizottság döntése ellen, amely kimondja, hogy természetben kell visszaszolgáltatni a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek a váradi filharmónia épületét. A fellebbezés hírét Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke jelentette be csütörtökön, de további részleteket nem árult el, csak annyit fűzött hozzá, hogy a megyei tanács jogi osztálya fog tájékoztatást nyújtani a fellebbezés indoklásáról. Ilie Bolojan bejelentése annyiban meglepő, hogy korábban Călin Gal, a megyei tanács alelnöke azt mondta: nem valószínű, hogy lesz fellebbezés, mert a katolikus egyház meggyőzően tudta bizonyítani saját igazát. 

Mint azt korábban már megírtuk, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség még 2002-ben kérte az ingatlan visszaszolgáltatását, és a romániai különleges restitúciós bizottság huszonkét évnyi huzavona után döntött arról, hogy a nagyváradi Szilágyi Dezső/Moscovei utca 5. szám alatti épületegyüttest természetben kell visszaszolgáltatni a püspökségnek. A Bihar Megyei Tanács már Cornel Popa elnökségének idején megpróbálta meggyőzni a bizottságot arról, hogy az ingatlant ne adják vissza a katolikus egyháznak, arra hivatkozva, hogy az 1948/117. számú dekrétum értelmében a kommunista hatóságok csak két ingatlanrészt államosítottak abból a négyből, amennyi jelenleg alkotja a filharmónia épületegyüttesét. A visszaszolgáltatási törvény kimondja, hogy amennyiben a kommunista állam által nacionalizált ingatlanhoz utólag hozzáépítenek, és a hozzáépített rész meghaladja az egész ingatlankomplexum 50 százalékát, akkor az eredeti tulajdonosnak nem kell természetben visszaadni az államosított ingatlant, hanem elég a pénzben történő kártérítés. Csakhogy a 2014-ben készült szakértői jelentés rávilágított arra, hogy az államosítás idején létezett egy 1885-ben épült utcafronti rész, valamint egy 1914-ben használatba adott épületrész, maga a hangversenyterem. Az épületkomplexumhoz 2006-ban épült egy 207 négyzetméteres, jelenleg használaton kívüli ingatlan, valamint egy 151 négyzetméteres épületrész, de a két újonnan épített ingatlanrész nem haladja meg a teljes épületegyüttes méretének 50 százalékát.