Hatalmas tömeg ünnepelt március 15-én Nagyváradon - FOTÓGALÉRIA!

Ciucur Losonczi Antonius

Szeretetteljes hangulatban fogadta a hatalmas ünneplő tömeg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki a meleg fogadtatásért külön köszönetet mondott.

A tárcavezető az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából rendezett RMDSZ-es ünnepségen kijelentette, hogy a márciusi ifjak azért küzdöttek, ami minden magyar ember számára világos, érthető és legfőképpen vágyott cél volt: a szabadságért, a békéért és az egyetértésért. „176 évvel ezelőtt ezek az ifjak sem kívántak mást, mint amit ma is mi itt szeretnénk. A tizenkét pont ugyanis így kezdődött: legyen béke, szabadság, egyetértés, és mi is azt akarjuk ma, hogy végre béke legyen a szomszédságunkban az öldöklő háború helyett” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az elmúlt két évben nemcsak, hogy a béke mellett érvelt, hanem meg is védte a magyar embereket, nem hagyta, hogy az ország belesodródjon a háborúba, bármekkora is volt a nyomásgyakorlás akár Brüsszelből, akár Washingtonból. A tárcavezető beszédében kiállt a szabadság mellett is, megjegyezve, hogy senki nem kényszerítheti Magyarországra idegen országok hívatlan bevándorlóit, vagy mások tőlünk idegen életmódját. „Mi szabadságszerető népként ragaszkodunk ahhoz, hogy ne mások mondják meg azt, hogy kikkel kell együtt élnünk. És hiába fenyegetnek minket, vagy gyakorolnak ránk nyomást, ezek után is mi fogjuk eldönteni, hogy kik azok, akiket beengedünk a közösségeinkbe, és kiket nem” – közölte. „Ezért mondunk nemet az agresszív migránsok tömegeire, és ezért védjük velük szemben mind a mai napig Magyarország határát” – tette hozzá.

Arról is beszélt a miniszter, hogy „mi saját erőből is tudjuk biztosítani a fennmaradásunkat, mert támogatjuk a családokat, és a gyerekeink számára építjük országunkat”. Majd azt hangoztatta Szijjártó Péter, hogy az 1848-as forradalom összefogásra szólít minket, és az üzenete világos: „minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordításában, és közösen valljuk, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért”. Kitért arra is: vannak persze árulók, akik a hatalomért, vagy akár csak egy percnyi dicsfényért is mindenre képesek. Őket a birodalmak megveszik, megfizetik, pénzelik, és még attól sem riadnak vissza, hogy megosszák a magyarságot, egymás ellen hergeljék az anyaországi és a határon túli magyarokat. „De nyugodtak lehetünk, kedves barátaim, ők ugyanis minden bizonnyal egytől egyig a történelem süllyesztőjébe kerülnek” – közölte.

Magyarnak lenni büszkeség, és joggal vagyunk büszkék mindarra, amit mi, magyarok a történelmünk során együtt el tudtunk érni. Mindennél inkább büszkék vagyunk arra, hogy szabadok lehetünk. A szabadság az egyik legfontosabb nemzeti értékünk,  ugyanis azt jelenti, hogy mi döntünk a saját sorsunkról – zárta végül szavait a nagy tapsot kapó fideszes politikus.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke kiemelte: különleges helyszín Bihar és Nagyvárad, hisz három olyan kiemelkedő hősről beszélhetünk, akik nélkül a magyarok forradalma elképzelhetetlen lett volna 1848-ban. Minden váradi, minden partiumi büszke lehet Irinyi Józsefre, Albis szülöttére, a 12 pont megfogalmazójára és testvérére, Irinyi Jánosra, aki Kossuth megbízásából az ágyúöntésért és a puskaporgyártásért felelt, a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. Rájuk is emlékezünk tehát, és persze a szabadságharc vértanújára, Szacsvay Imrére, akinek a szobránál, ahogy idén is, évről évre összegyűlünk. Kelemen Hunor szerint március 15-én akarva-akaratlanul mindig föltesszük azt a kérdést, hogy hol tart a szabadságunk ma? Egyénenként szabadok vagyunk. A kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság napról napra kiteljesedett. Ám a szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti, és a kollektív jogainkról szól, az még ma sem teljes. Ezért ma is harcolnunk kell itthon és az Európai Unióban, és ezt a munkát rajtunk kívül senki más nem végzi el. „Szükség van arra, hogy Európa-szerte az őshonos nemzeti kisebbségeket tiszteljék, elismerjék és közösségi jogainkat a legmagasabb szintű jogszabályok biztosítsák” – fogalmazott. Arról is beszélt Kelemen Hunor: történelmi időkben állunk négy sorsdöntő választás előtt, amelyek nem egy évről szólnak, hanem egy évtizedre eldöntik jövőnket. „Azt gondolom, hogy nekünk, itt Erdélyben, Partiumban, szerte Romániában, ahol magyarok élnek, van esélyünk változtatni a tágabb és szűkebb világunkban. Erre van szükség, ezt akarjuk. És szükség van most is erős hitre, kitartásra és összefogásra, mert rólunk van szó, partiumi, erdélyi magyar emberekről, a mi büszke és erős közösségünkről” – hangsúlyozta. „Június 9-én minden magyar embert tud tenni azért, hogy tovább írjuk a mi közös és sikeres történetünket. Együtt ki tudunk állni a magyarokért, közösségi jogainkért, azért, hogy a szülőföldünkön jobb jövőt építsünk azoknak, akik utánunk jönnek. Ez a mi nemzedékünk feladata” – nyomatékosította.

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet: 1849-ben leverték a forradalmat, és sokszor temettek bennünket azóta is. Egyesek ma is temetnek bennünket, erdélyi magyarokat. Sokszor halljuk, hogy nem számítunk, hogy kevesen vagyunk, hogy könnyű minket leverni. hogy túl sokat kérünk, vagy túl sokat kaptunk már. „Mindennap érezzük ezt Bukarestben, mindennap érezzük a parlamentben. Minden nap valaki valamit el akar venni a magyar közösségtől, és ez ellen küzdenünk kell, majd ki kell vívni másoktól azt, hogy újabb jogokat, újabb szabadságokat érdemel az erdélyi magyar közösség. Mi partiumi, erdélyi, Kárpát-medencei magyarok jól tudjuk: a szabadság, a jogaink, a közös történetünk csak tőlünk függ. Ezért mi nem lehetünk levertek sohasem. A remény lángját nem tudták kiölni belőlünk, nem tudják kiölni az erdélyi magyar közösségből. Trianon után, a diktatúra alatt, és az 1989-es forradalom óta is mindig talpra álltunk és tovább írtuk a mi közös, sikeres történetünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – fogalmazott a honatya.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök üzenetét Emilian Pavel alprefektus olvasta fel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi gondolatait Zákonyi Botond bukaresti nagykövet közvetítette. A kulturális blokk közreműködői Meleg Vilmos színművész, a megyei RMDSZ választmányi elnöke, a Nagyváradi Művészeti Líceum tanulói, a Csillagocska Alapítvány táncosai és a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szakos hallgatói voltak.

A koszorúzás után fáklyásmenet indult, illetve újdonságként, de szintén hagyományteremtő szándékkal egy száz méter hosszú, piros-fehér-zöld színű lobogót vitt kétszáz diák. A méltóságteljes menet végállomása ezúttal is a Petőfi-szobor volt, de az esti koszorúzás az ott zajló munkálatok miatt ezúttal elmaradt.