A médiakultúráról beszélgettek az MCC-ben

Ciucur Losonczi Antonius

A beszélgetés elején felvetődött: a Z generációról sokat hallani, mert izgalmas és könnyed téma akár a bulvársajtónak is, de ugyanakkor rosszul is lehet értelmezni. Mindenesetre a generáció, mint fogalom, egy elméleti modell vagy megközelítés, mellyel a kutatók leegyszerűsítik a valóságot. Alanya egy nagyobb létszámú társadalmi csoport, melynek tagjai nagyjából hasonló történelmi folyamatokat éltek meg, hasonló anyagi és kulturális közegben, politikai környezetben szocializálódtak. Hasonló értékrenddel rendelkeznek és ugyanolyan kommunikációs készségeket sajátítottak el – magyarázta Guld Ádám. Megjegyezte: mostanában hat generációról esik szó, de ezek közül az X, az Y, a Z és az alfa generációkról beszélnek a leggyakrabban. Egyes kutatók pedig milleniumi, Covid- és Greta-generációkat is szoktak emlegetni, különböző életkori szakaszok szerint disztingválva. Tulajdonképpen a Z generáció az, amelyik már beleszületett a digitális forradalomba, és nincsenek emlékei az internet előtti világról, míg az „alfák” már az érintőképernyős okoseszközök univerzumában élnek, legtöbb 12-13 évesek.

A két meghívott egyetértett abban, hogy örök kérdés marad a nemzedékek közti világnézeti különbség, és az idősebbek mindig meg lesznek győződve arról, hogy az ő gyermekkoruk nehezebb volt. Székely Levente szerint erre az a jó válasz, hogy minden generációnak másképpen nehezebb. Az biztos, hogy napjainkban az átmenet a gyermek- és a felnőttkor közt sokkal több időt vesz igénybe, és bizonyos szempontból kényelmesebb – fogalmazott a szociológus. Guld Ádám arra hívta fel a figyelmet: most is vannak háborúk, válságok, járványok, még ha nem is olyan nagy volumenűek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Viszont állandóan ott lebeg valamilyen kockázat előttünk, amiért szoronghatunk, ha más nem, akkor a klímakatasztrófa. 

Új veszélyforrásként megjelent az illúzió, a virtuális valóság, melynek konstruálásában egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média és a mesterséges intelligencia, miközben a fogyasztói csoportok „szilánkosodnak”. Az influenszerek felemelkedésének vagyunk a tanúi, és nem is olyan távoli az a jövő, amikor ők már nem is valódi emberek lesznek, hanem valótlan karakterek. Azonban úgy kommunikálnak és néznek majd ki, mintha élnének, és olyan témákat fognak kommunikálni, ami minket, személyre szabottan érdekelnek, illetve számunkra kedves üzeneteket küldenek – figyelmeztetett Guld Ádám. Székely Levente ezt azzal egészítette ki: már most sem biztos az, hogy valóban az édesanyánkkal beszélünk telefonon, még akkor sem, ha a képernyőn azt írja ki, hogy Anya, és a látszólag az ő hangját halljuk. A digitális média ugyanis harcot folytat a korábban kikezdhetetlennek vélt, tapasztalatok árán szerzett, több szűrőn átment tudás ellen, és nyerésre áll, mert a mai a fiataloknak a Google a forrás, nem az, ami a fejükben van.