Európai uniós program keretében restaurálták a székesegyház két orgonáját

Ciucur Losonczi Antonius

Mircea Mălan, a Bihar Megyei Tanács alelnöke kifejtette, hogy A határon átnyúló integrált képzési és támogatási hálózat létrehozása és fejlesztése, a határon átnyúló turisztikai szolgáltatások minőségének javítása és népművészeti termékek kiemelése Bihar és Hajdú-Bihar megyében elnevezésű projekt fő célja a foglalkoztatottság növelése volt a vendéglátó- és az idegenforgalmi iparban, valamint a kulturális szektorban. A fő kedvezményezett a Bihar Megye Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség (AMD) volt, illetve együttműködő partnereknek bizonyultak még a Körösszegapáti Ortodox Egyházközség (Magyarország), a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Biharpüspöki Református Egyházközség, a Nagyvárad-Észak-Őssi Ortodox Egyházközség és az izbuc-i ortodox kolostor. A projekt teljes költségvetése 2,7 millió eurót tett ki, melyből a romániai felek körülbelül 400 ezer euróból gazdálkodhattak kétszázalékos önrésszel, míg a magyarországi partner 600 ezer eurót kapott úgy, hogy a saját hozzájárulása ötszázalékos kellett legyen. A megvalósítás 2018-ban kezdődött, amikor még az RMDSZ-es Pásztor Sándor vezette a megyei önkormányzatot, a pályázatot Dumitru Sim írta.
Mihai Jurca, a Bihar Megye Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség igazgatótanácsának az elnöke felidézte, hogy 2019-ben szervezték az első képzéseket, majd közbeszólt a koronavírus-járvány. Végül összesen 1100 személy vett részt 29 tanfolyamon, 22 rendezvényt szerveztek, építettek két képzési központot, illetve felújítottak és felszerelésekkel láttak el négyet.
Böcskei László megyés püspök kiemelte: mennyire fontos, hogy az elődeinktől kapott értékes örökséget ne csak megvédjük, hanem gyarapítsunk is értékteremtő munkával. Örömének adott hangot, hogy végre sikerült restaurálni a székesegyház tulajdonképpen két hangszerből álló orgonáját, mely már közel negyed évezredes múltra tekint vissza. A bölcsője Bécsben ringott és a 18. század végén kapta adományba Mária Teréziától a plébánia. A történetéhez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy 1892-ben egy nagyváradi műhelyben felújították és kibővítették, az elmúlt három évben pedig a román–magyar határon átnyúló európai uniós program keretében a székelyföldi Vox Humana Kft. műhelyében újították fel, minek köszönhetően szinte újjászületett, és olyan képességekre tett szert, amikről talán még a tervezője sem álmodott. Sokkal szebben szól tehát annál, mint ahogyan azt valaha is elképzelték, betudhatóan annak is, hogy a beavatkozások eredményeképpen jelenleg 2306 sípja van, a 11 milliméterestől a 6 méteres méretűig, illetve 37 regisztere, magyarázta a főpásztor, aki ezután egy-egy díszsípot ajándékozott a projekt partnereinek. Csorba Sándor projektfelelős elmondta, hogy ezenkívül hat képzést szerveztek 90 személynek, (múzeumi kurátor, műemlékek, illetve kulturális javak konzervátora, hangszeres-zenész, gyűjteménykezelő-teremőr és muzeológus), valamint felszerelésekkel láttak el két termet és a karzatot a székesegyházban.
Szigeti Ferenc biharpüspöki református lelkész lapunknak azt mondta: Püspökiben volt egy épületük, ami régebben egyházi iskolaként működött, de csak fele volt használatban, mert a másik része az államosítás után annyira le lett lakva, hogy csak hatalmas költségek árán tudták volna renoválni. Ezért „kapóra jött” ez a RO-HU-s rojekt, melynek keretében felújították a napjainkban Emmaus-háznak nevezett ingatlant, renoválták a tornyot és a szinte 3000 négyzetméteres kertet is újratervezték, tanösvényeket is kialakítva. Képzéseket is tartottak a borászat, tájépítészet és kertrendezés, a kéziszövés területén, illetve idegenvezetőket és szállodai személyzetet képző tanfolyamokat rendeztek, és különféle eseményeket is.