XVII. Érmelléki Kórustalálkozó Székelyhídon

Szőke Ferenc

A rangos rendezvény főszervezője a Pro Székelyhíd Egyesület, szervezési munkájában Székelyhíd Város Önkormányzata segítette. Az anyagi főtámogató Magyarország Kormánya a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázat által.

Idén tíz kórus és egy citerazenekar tudott eleget tenni a meghívásnak, akiket fellépési sorrendjükben sorolok fel: Konyári Pávakör, Szentjobbi Vadvirágok Népdalkör, Algyői Búzavirág Népdalkör, Létavértesi Csomorja Népdalkör, Margittai Horváth János Társaság Vegyes Kórusa, Érmihályfalvi Citerazenekar, Szalacsi Örökzöld Asszonykórus, Nyíradonyi Pávakör, Székelyhídi Búzavirág Népdalkör, Érmihályfalvi Veres László Zsolt Városi Kórus, Székelyhídi Férfikórus. A kórustagok összlétszáma 170 fő volt, akik 9 településről érkeztek. A megyei RMDSZ részéről Szabó Ödön ügyvezető elnök tisztelte meg jelenlétével a találkozót. Elsőként a műsorvezető, Hajas Anett polgármesteri tanácsadó köszöntötte röviden a kórusokat és a közönséget, majd a város polgármestere, Béres Csaba mondott köszöntő beszédet. Hangsúlyozta, hogy bízik abban, hogy idén is olyan jó hangulat lesz, mint amilyet a több mint másfél évtized alatt már megszokottnak tekintenek. Mindenképpen jó lenne ezeket a nótákat és a nótakedvelést átörökíteni a fiatalabb nemzedéknek, emelte ki a továbbiakban. „Jól esik olyan emberek közé járni, akiknek a Jóisten a magyar nóta és népdal szeretetét a lelkükre tette, nekünk örömet szereznek vele és remélhetőleg átadják a fiatalabb nemzedéknek is”– mondta a városvezető és sok sikert kívánt mindenkinek. 

Szabó Ödön, visszatérő vendég a találkozón, hiszen amikor csak teheti, jelen van rajta. Beszédében kiemelte, hogy az éneklés és a zene a lélek gyógyító erejével rendelkezik. Aki énekel, nem csak a közönségnek dalol, hanem saját lelkét is tisztítja vele. Ezt az orvostudomány is felismerte és esetenként zeneterápiát alkalmaz. Akik itt vannak, ezt önmagukon alkalmazzák. A karéneklés ezen túl erősíti a közösségi, összetartozási szellemet és kizökkenti a tagokat és a hallgatóságot a mindennapi élet gondjaiból, bajaiból, mondta, majd zárszavában megköszönte a kórusoknak, hogy: „Azzal a munkával, amit elvégeznek, pozitív életszemléletüket árasztják a közösség felé. Ehhez kívánok további sok sikert!”

A bevezető beszédek után a műsorvezető sorra színpadra szólította a kórusokat. Többségében népdalokat, katonadalokat, bordalokat adtak elő. Kivételt az érmihályfalvi kórus képezett, mivel a tőlük megszokott kórusművekkel léptek színpadra. A fellépések után Béres Csaba a kórusvezetőknek kerámia emlékplakettet és oklevelet nyújtott át, köszönő szavak kíséretében. A találkozó nem ért véget a színházban, folytatódott a város egyik éttermében, ahol finom vacsorával vendégelték meg a szervezők a kórustagokat. Itt spontán módon létrejött az egyesített Nagykórus és együtt énekelték a szebbnél-szebb énekeket, magyar nótákat. Mint mindig, most is nagyszerű volt mindvégig a hangulat, erősödtek a kialakult barátságok és újabbak jöttek létre.