Lassan halad a kábelek föld alá süllyesztése Nagyváradon

BN-összeállítás

A nagyváradi oszlopokat és épületeket borító kábelrengeteg föld alá süllyesztése lassan zajlik, noha a polgármesteri hivatal célkitűzése az, hogy két éven belül minden ilyen vezeték eltűnjön a szemünk elől. Bár egyes helyeken megkezdődött ez a folyamat, ám a külvárosban, a lakótelepeken ennek még nyoma sincs. Még mindig nagyon sok a légvezeték, annak ellenére, hogy több mint 200 kilométernyi műszaki aknát ástak ki a városban. Ez nem Nagyvárad-specifikus probléma: Bukarestben a hálózatok föld alá süllyesztéséhez szükséges infrastruktúrának alig több mint 10 százaléka van meg, Kolozsváron az Emil Boc polgármester által 2008-ban elkezdett projekt még messze áll a befejezéstől, Temesváron pedig Nicolae Robu volt polgármester odáig ment, hogy levágatta a kábeleket az épületekről, hogy kikényszerítse eltávolításukat. Nagyváradon pedig „a következő 2-3 évben az összes légi vezetéket a földbe süllyesztjük a belvárosban” – ígérte Florin Birta polgármester. Ugyanerről beszélt Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának a vezetője is, aki még 2016-ban kijelentette: „Nagyváradnak a 2025-re kitűzött célja, hogy a betonoszlopokat a történelmi belvárosban és a fő útvonalakon lévő épületekhez illő díszoszlopokra cserélje, valamint hogy a légkábeleket a föld alá vezesse”.

A belváros épületeinek a helyreállítása és az azokat feldobó díszkivilágítás nem éri el a kívánt hatást, ha nem távolítják el a homlokzatokról az elektromos, internet- és telefonhálózatok vezetékeit. 2014 elején az akkori polgármester, Ilie Bolojan kétszer is kiírta a pályázatot 100 ezer négyzetméternyi terület koncessziójára, egy 200 kilométer hosszú földalatti műszaki akna építésére, amelybe a nagyváradi légivezeték-hálózatok kerüljenek. Ugyanannak az évnek az augusztusában az önkormányzat más jelentkező hiányában 40 évre az RCS&RDS cégnek ítélte oda a területet. A távközlési szolgáltató, amely mintegy 40 millió lejt fektetett a műszaki akna kiépítésébe, 2016-ban fejezte be a munkálatokat. Azóta évi 60 ezer eurós díjat fizet a városnak az általa használt földterületért, és vállalta, hogy a szabad versenyt nem érintő bérleti díj ellenében minden kábeltulajdonosnak hozzáférést biztosít a műszaki aknákhoz. Jelenleg a Szent László és a Bémer (Ferdinand) tér, a Zöldfa (Vasile Alcsandri) utca, a Fő utca egy része és a Ghillányi/Cantemir – Fürdői/Nufărului út van kábelmentesítve, ezeket az övezeteket uniós pénzből újították fel, de ezeken kívül mind a belváros, mind Nagyvárad főútjai tele vannak szőve ilyen vezetékekkel. Ezek olyan belvárosi helyszíneket is elcsúfítanak, mint a Teleki, a Beöthy Ödön/Iuliu Maniu vagy a Körös/Tudor Vladimirescu utca stb.

Optimizmus

Annak ellenére, hogy a város sok helyén a folyamat még el sem kezdődött, Florin Birta polgármester mégis optimista, mert mint fogalmazott, „A város által kitűzött határidő reális, miszerint 2025-ig földbe kell süllyeszteni a kábeleket a belvárosban”. A polgármester szerint az önkormányzat folyamatosan nyomást gyakorol a hálózatüzemeltetőkre: „Minden adandó alkalommal kényszerítjük őket, hogy a föld alá vigyék a kábeleket” – mondta. Ez azonban időigényes folyamat. Nagyvárad általános városrendezési terve (PUG) előírja, hogy minden új épület építésekor vagy már meglévő épület felújításakor a vezetékeket a föld alá kell süllyeszteni, ami ugyebár a meglévő légvezetékes hálózatokra nem vonatkozik. Ráadásul az intézkedés csak akkor alkalmazandó, amikor európai finanszírozású munkálatok folynak például a Magnólia, a Cazaban és a Ghillányi úti terek felújításakor, illetve a Nufărul geotermikus projektben szereplő fűtési hálózatok cseréje során. Alkalmazni fogják az említett szabályt Váradszőllősön a városrehabilitációs projekt során és a belvárosban is, például a Sal Ferenc/Dunării vagy a Pável/Episcopul Mihai Pavel utcák rehabilitációja során. A folyamat azért is tart sokáig, mert a cégek, egyben a hálózatok tulajdonosai – az Electrica, az Orange, a Vodafone és mások – nem érdekeltek abban, hogy bérleti díjat fizessenek az RDS&RCS által kezelt műszaki aknák használatáért.

Nyomásgyakorlás

Az önkormányzat képviselői idén már kétszer is találkoztak a hálózatok tulajdonosaival. „A cégek képviselőit felszólítottuk arra, hogy állítsanak össze költségvetést, hogy azokban az utcákban, ahol dolgozunk, a föld alá süllyeszthessék a hálózatot” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Sebastian Marchiș, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója. Az intézkedés azonban csak konkrét munkálatokra vonatkozik, például a Nagyvásártér/December 1. park vagy a Petőfi park felújítására, a közúti aluljárók építésére vagy a Mester/Meșteșugarilor utca kiszélesítésére. A folyamat felgyorsításában azonban váratlan „segítséget” nyújtott a július 25-i vihar, amely számos telefon-, internet- és villanyhálózatot is megtépázott. „Jelenleg leltárt készítünk a városszerte az oszlopokon lévő »halott« kábelekről, amelyeket a vihar elszakított. A tulajdonosoknak október végéig van idejük leszedni azokat” – tette hozzá Marchiș. Ez az intézkedés nem fogja teljesen megoldani a problémát, de mégiscsak javítani fog a városképen.

Jelenleg Nagyváradon több száz kilométernyi műszaki akna húzódik a földben, melyek az RCS&RDS és a Romtelecom tulajdonában vannak, de ezek a cégek nem kötelezhetnek más vállalkozásokat is arra, hogy ezeket az aknákat használják. Ilyen körülmények között a város abban a 20 millió eurós projektben reménykedik, amelynek célja korszerűsíteni a városban a villanyoszlopokat és világítótesteket. A több szakaszra bontott munkálatokat a Környezetvédelmi Alapon keresztül finanszírozzák európai pénzekből és egy idén nyáron felvett bankhitelből. Az utcákra kikerülő, vasból készült világítóoszlopok belül üregesek, így az összes kábelt be lehet oda helyezni. A nagyváradi közvilágítási hálózatot 2021 nyarán vette át az önkormányzat a Luxten Lighting Company magánszolgáltatótól. A rendszer adminisztrációjával a Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökséget (ADLO) bízták meg, de a tervek szerint a hálózat kezelését a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalatra (OTL) ruházzák át. Az intézkedés célja az ADLO tehermentesítése, amelynek 2021-től a Bihar Megyei Tanács hét ipari parkját is kezelnie kell, ugyanakkor az OTL mellett szól az is, hogy „a helyi közlekedési vállalat rendelkezik a villamos felsővezetéket tartó oszlopokkal, a vezetékhálózattal, illetve vannak villanyszerelői és a karbantartáshoz szükséges gépei” – érvelt Florin Birta polgármester.