Szentmisével kezdte az tanévet a Szent László Líceum

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünnepi szentmise bevezető részében Böcskei László megyés püspök megjegyezte: ez már a harmadik tanévnyitó, melyen a délelőtt folyamán részt vesz (korábban a Bonitas iskolában és a művészeti líceumban volt), és jó volt megtapasztalnia mindenütt az örömöt, a lelkesedést az izgalom mellett. A legkisebb gyermekeknek azt üzente: már várták őket, nagy feladatok előtt állnak, ezért fontos, hogy Isten nevében és segítségével kezdjék el a tanévet.

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Elmélkedésében Böcskei László arról beszélt, hogy miért jó iskolában menni, és miért van szükség erre az intézményre. Felidézte, hogy egy híradás arról számolt be, hogy egy-két országban már azon gondolkodnak, hogy az iskolát robotokkal lehetne helyettesíteni, és nem is kellene iskolába járni, hiszen a robotok befogadnák a diákok helyett a szükséges információkat, és mindenre tudnának válaszolni, ha kérdeznék őket. Persze meg lehetne ezt csinálni, de akkor ki fogja kezelni ezeket a robotokat, hogy elsajátítsák a tudást, és egyáltalán, tényleg ide süllyedtünk, hogy az iskolát és talán minket is egy gép helyettesíthet, amelynek a szavatossági ideje lejár? – vetette fel a főpásztor. Nem, mi nem vagyunk robotok, és minket nem lehet helyettesíteni, hiszen Isten csodálatos, egyedi és megismételhetetlen alkotásai vagyunk, adta meg rá a választ a megyés püspök. Mint mondta, nem vagyunk lemásolhatóak, mert azért lettünk teremtve, hogy Isten tervét kibontakoztassuk, ki-ki a saját képessége és tehetsége szerint. Az iskolára pedig azért van szükség, mert mindig új tapasztalatokat szerzünk ott, és mindig tanulunk valamit. Sötétben tartva egy szép virág is elhervad, az elvetett búzamag sem hoz kalászt, ha nem gondozzuk, és egy autó sem ér semmit a beléje töltött üzemanyag nélkül, érvelt az egyházmegye elöljárója, aki végül a Szentírás első sorait idézve arra hívta fel a figyelmet: Isten arra hív mindannyiunkat, hogy folytassuk az ő teremtett művét, hogy a sötétség helyett legyen világosság, a halál helyett élet, a kitaszítottság és félelem helyett befogadás és kibontakozás.

Konrád Katalin igazgató azt emelte ki, hogy az Úr velünk van mindennap, a világ végezetéig, így a most kezdődött tanévben a diákok életében is. A nagy kaland előtt álló legkisebbeknek azt tanácsolta: töltsék hasznosan az idejüket, felelősséggel próbálják megélni a mindennapjaikat. Egy tanmesét is elmondott az igazgató Mátyás királyról, melynek tanulsága az volt, hogy ha vízben állunk, ne beszéljünk szomjúságról. A tudás is tehát csak akkor lesz a miénk, ha tanulunk, fogalmazott Konrád Katalin. Az ünnepségen közreműködött dr. Kristófi János Zsigmond orgonista.