A Körös-parti zöldövezet erodálódásától tartanak egyes szakemberek

Pap István

A szóban forgó folyószakasz medrének elvékonyításával akár még a Szent László-híd is destabilizálódhat, írta a helyi román sajtó két nyugdíjas vízügyi szakember, Péter Sándor és Traian Bogluț szavaira hivatkozva. Hogy milyen problémákat okozhat a Körös-parton a mélygarázs támfala mellett felépült kis félkörív, arról Péter Sándor nyilatkozott lapunknak. Elöljáróban leszögezte: ellentmond a vízügyi törvényeknek és a hidrológiai elveknek az, hogy a Szent László-hídtól 200 méterre felvíz felé húsz százalékkal leszűkítették a Sebes-Körös medrét. „Az a rotonda, amit oda építettek, »átdobja« a folyó vizét a jobb part felé és áradás alkalmával kimoshatja azt” – fogalmazott. A szakember hozzátette: „szemmel látható a vízfelszín fodrozódásából, hogy a vízvonal a rotonda felvízi részén a jobb part felé iránylik kb. 45–60 fokos szögben. Idővel pedig a bal parton, a rotonda alvízi részén feltöltődés jön létre. Kis vízmennyiségnél ezek nem okoznak gondot, de ha jön egy nagy vízmennyiség, akkor baj lehet. Akár még a Szent László-híd pillérei is veszélybe kerülhetnek, mert a víz megváltozott folyása kimoshatja a vízmedret is” – mondta.  A szakember emlékeztetett arra, hogy a Decebal-híd helyén álló egykori vashíd is nagy vízhozam alkalmával rogyott meg. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi lett volna akkor, ha pusztán csak sétányt létesítenek a Garasos és a Szent László-híd között, de nem építik meg azt a félkörívet, Péter Sándor azt válaszolta, hogy az valószínűleg nem jelentett volna gondot, mert bár a sétánnyal is bementek az alsó vízmederbe, de nem változtatták meg annak geometriai formáját. Most azonban ebbe a görbületbe a bal parton bekerült egy beépítés, aminek a víz nekiütközik, és ez átirányítja a másik oldalra. Péter Sándor kifejtette, hogy vannak esetek, amikor kell ilyesmit alkalmazni: például egy nagyon kanyargós folyó estében, ha a víz erősen kezdi koptatni az egyik partot, akkor létesítenek olyan beépítéseket, amelyek abban segítenek, hogy a vizet áttereljék a másik partra. „De ez a helyzet most nem áll fenn” – fogalmazott.
A szakember hozzátette: a vízügyi igazgatóság valószínűleg azzal számol, hogy Nagyváradtól a forrásig a Sebes-Körösön és mellékfolyóin több völgyzáró gát is épült, amelyek együttesen szabályozzák a vízmennyiséget, ami igaz is, csakhogy bármikor történhet olyan műszaki baleset, mint volt 1992-ben a telegdi gátnál, amikor nagyon nagy vízmennyiséget kellett azonnal leengedni. „Olykor jöhet még nagy mennyiségben víz, ha a gyűjtőtavak tele vannak és a felvízi területeken történik nagy hóolvadás, vagy felhőszakadás és e miatt a felette lévő gátat kell kinyitni, mert máskülönben a túlfolyókon ellenőrizetlenül  nagy mennyiségű víz folyik át. Ha nem készülnek fel ezekre az eshetőségekre, akkor Nagyváradon megszűnhet az utolsó zöld part a Körösön, amiért Marossy Anna biológus annyit harcolt” – jegyezte meg Péter Sándor. Kiemelte még, hogy ebben az ügyben egyaránt van felelőssége a Körösök Vízügyi Igazgatóságának, valamint a beruházás lebonyolítása valamennyi résztvevőjének: mind a megrendelő önkormányzatnak, a tervezőknek, a kivitelezőnek, mind a különböző felügyeleti és ellenőrző személyeknek és szervezeteknek is. „Az érvényben lévő vízügyi és környezetvédelmi törvények világosan kimondják, hogy az alsó vízmederben nem szabad semmilyen, a víz természetes folyását akadályozó építményt létrehozni. Ha pedig ilyesmire szükség van, azt csakis beható tanulmányok és hidraulikai modellezések alapján lehet megvalósítani” – érvelt a szakember.

Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője nyugtatja a kedélyeket: mint mondta, sem a Sebes-Körös jobb partjával, sem a Szent László-híddal nem lesznek gondok. Lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az ominózus félkörív formájú, néhány négyzetméteres terecskét úgy alakították ki, hogy amfiteátrumszerűen lehessen használni, ugyanis az oda levezető lépcsők is úgy vannak építve, hogy azokra le lehessen ülni. Megjegyezte, hogy az a félkörív már évek óta elkészült, most csak a burkolását végzik, és az elmúlt évek során semmilyen jel nem utalt arra, hogy a vízfolyás koptatná a jobb partot. Ha pedig a bal parton a lerakódások esetleg gondot okoznának, a vízügyi igazgatóság nem várná ezt meg, hanem időben elvégzi majd a szükséges part- és medertakarítási munkálatokat. Az igazgató hozzátette, hogy veszélyről csak nagy vízhozam, illetve áradás esetén lehetne beszélni, de ez esetben is csak akkor, ha a víz nem bukna át a bal parti sétányon, hanem minden ráömlene a jobb partra. Csakhogy Nagyváradon az összes sétány, így a szóban forgó rotonda is közel két méterrel az árvízszint alatt van, tehát ha jönne egy árhullám, az nem folyna rá a jobb partra, hanem ellepné a sétányt. Kifejtette, hogy árhullámnak vajmi kevés a valószínűsége Nagyváradon, mert a folyón épült víztározókkal lehet szabályozni a hozamot, de a partrendezéskor mégis gondoltak erre az eshetőségre is. Mivel a folyó Nagyváradnál át kell tudjon engedni 900 köbméter/másodperc vízhozamot, ezért a Szent László-híd és a zsinagóga közötti szakaszon a fenti járószinten mélyedéseket alakítottak ki, amelyekbe áradás esetén deszka- vagy betonlapokat lehet helyezni, hogy a víz ne folyjon ki a Szent László térre. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy az összes partrendezési munkálat, így a rotonda kialakítása is rendelkezik az összes szükséges engedéllyel, vagyis sem műszaki, sem környezetvédelmi szempontból nem jelent semmilyen veszélyt az az építmény.
Pásztor Sándor bejelentette, hogy a Szent László-híd mellett a jobb parton hamarosan egy bicikliutat építenek, ami elhalad majd a híd alatt. A bicikliút a Mészáros/Nicolae Grigoresu utca magasságából fog kiindulni, tehát a parti zöldövezetet nem fogja érinteni a munkálat. A kerékpárút melletti partszakaszt kövekkel fogják kirakni, de csakúgy, mint a rotonda, az sem fogja semmilyen módon befolyásolni a Szent László-híd stabilitását, zárta szavait az igazgató.