A medvék már a spájzban vannak

Pap István

Az elmúlt időszakban egyre-másra kellett tájékoztatást adnunk arról, hogy a megye több pontján lakott területekhez közel medvét láttak. Az első ilyen jellegű hírek május elején jelentek meg, amikor a Hegyközpályitól Köröskisújfaluig terjedő, de Nagyvárad területén is húzódó 21-es vadászterület vadőrei jelentették, hogy megfigyeltek egy 3–4 év körüli barnamedvét. Június végén Vércsorog lakosait riasztotta a Ro-Alert arról, hogy medvét észleltek a falu szélén lévő egyik házikó közelében. Az embereknek azt tanácsolták, hogy ne közelítsék meg az állatot, ne adjanak neki enni, és ne próbáljanak meg fényképezkedni vele. Múlt szerdán Fugyivásárhely község lakosait értesítették arról, hogy este háromnegyed 11-kor medve jelent meg egy ház kerítése mellett Felkér faluban. Valószínűleg ez nem ugyanaz a példány, mint amelyiket Pályiban látták, még akkor sem, ha a két település közel van egymáshoz. A medvének „kicsit nehéz lett volna eljutnia Pályiból Felkérre, mert több falun kellett volna áthaladnia, és úgy kellett volna átkelnie a Sebes-Körösön és az 1-es országúton, hogy senki ne vegye észre” – véli Cristian Tuduce, a Pályi Forest Hunt Egyesület igazgatója. Kevesebb mint egy héttel azután, hogy először figyelmeztették őket a medveveszélyre, a felkériek hétfőn ismét látták a vadállatot. Ioan Gligor, Fugyivásárhely polgármestere bejelentette, hogy szerződést köt a vadászterületet kezelő egyesülettel. Mint mondta, nem egyszerű kilőni az állatot, mert több lépést kell betartani: először szerződést kell kötni a vadászegyesülettel, az állatot pedig meg kell kísérelni elkergetni, de úgy, hogy szerződést kell kötni az állatorvossal, hogy mikrocsippel lássa el azt. „Csak akkor tudjuk kilőni, ha agresszív vagy súlyosan sérült” – mondta a polgármester, aki szerint több medve is lehet a környéken.

A Romániában honos barnamedvék természetes élőhelye a hegyvidék, ezért is különös, hogy ezek az állatok a domb-, sőt már síkvidéken is megjelennek, ráadásul a lakott területekre is bemerészkednek, holott általában kerülik az embert. A Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség tavasszal készített felmérése szerint, melyet a Bihoreanul hetilap idéz, 78 medve él a Bihar megyei erdőkben, melyek közül csak 25 egyed van a Nyugati Szigethegységben. További tízet Várasfenes, Fericse, Lankás és Biharrósa erdészeteiben leltároztak fel, ahol egy anyamedvét is jelentettek két boccsal. További kilencet azonosítottak Kisszurdokban. A Jádremete környéki erdőkben hivatalosan tizenkét medvét tartanak nyilván, Vasaskőfalván pedig nyolcat. A pályi medvén kívül további 13 állatot leltároztak fel a bihari erdőben, szintén Nagyvárad közelében. Tehát több medve van a dombvidéken és síkságokon, közel a lakott területekhez, mint a hegyekben! Egyesek szerint a hivatalos számnál több medve él Bihar megyében. Sőt, egyesek úgy vélik, hogy a medvék nem maguk vándoroltak ide, hanem illegálisan és titokban szállították azokat Bihar megyébe. „Bizonyítékom nincs, de feltételezem, hogy egyesek éjszaka autóval medvéket hoznak és engednek szabadon az erdőben. Én a hegyekben nőttem fel, láttam medvéket természetes élőhelyükön, és egyáltalán nem úgy viselkednek, mint a Nagyvárad környékén látottak” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Teodor Suciu, a Bihar Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője, aki azt gyanítja, hogy az ide hozott példányok korábban vagy menedékhelyeken, vagy települések közelében éltek, mert úgy tűnik, hozzászoktak az emberekhez, és nincs nagy testalkatuk. „Nagyon gyengék, nem úgy viselkednek, mint a vadállatok. A hegyi medve pedig nem megy emberek közelébe” – mondta. A titkos áttelepítések elmélete a környezetvédők körében is terjed. „Nem hivatalosan beszélnek az áttelepítésekről, mint egyfajta nyomásgyakorlásról. A medvét a falvak közelébe viszik, hogy pánikot keltsenek és ösztönözzék a vadászatot” – mondta a hetilapnak Cristian Papp, a World Wild Fund (WWF) romániai szervezetének képviselője.

Nince medvesétáltatás

Az általunk megkérdezett szakember szerint megalapozatlan az a vélekedés, hogy illegálisan hozták volna ide az állatokat. Ferkő Jenő, a nagyváradi római katolikus püspökség Szűz Mária Erdészetének igazgatója portálunknak elmondta, hogy a medvék nagyon elszaporodtak: az erős medvék a hegyekben maradnak és a gyengébbeket szorítják lefele, ezért bukkannak fel immár a domb- és síkvidékeken is. Amúgy van törvényes eljárás arra, hogyan lehet és kell medvéket áttelepíteni az egyik élőhelyről a másikra, már csak ezért sem lenne értelme az illegális, titokban zajló telepítésnek. Várasfenesre is hoztak két medvét Brassó megyéből a törvényes eljárásoknak megfelelően, jegyezte meg Ferkő Jenő.

Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter is légből kapottnak tartja a Bihar megyébe történő illegális telepítésekről szóló vélekedéseket. „Nem látom, hogy ki merne ilyesmire vállalkozni. A medveáthelyezés kizárólag a cél vadászterület adminisztrátorának beleegyezésével történhet. A medve befogása, szállítása, áthelyezése a törvényes procedúrák betartása nélkül börtönnel büntetendő. És a 2001/81. számú sürgősségi kormányrendelet lehetőséget is nyújt arra, hogy a megfelelő eljárás betartásával olyan helyre vigyék a medvét, ami elég messze van a településtől ahhoz, hogy ne okozzon problémát. Több tucatnyi legális áthelyezés történt az elmúlt évben, tehát nem hiszem, hogy illegális medvesétáltatás történne” – fogalmazott.

Sokkal prózaibb az ok, amiért Bihar megyében is egyre több ember találkozik egyre több medvével: az elszaporodás, aminek a maga során két oka van. Az egyik az, hogy megváltoztak a természeti viszonyok. Ferkő Jenő azt emelte ki, hogy míg régebben csak az erős hím tudott hozzáférni a nőstényhez, addig ma már ez nincs így, emiatt nagyon megnőtt az utódok száma. Tánczos Barna azt mondta el, hogy sajnos immár a hegyvidéken is megszokott az, hogy a medvék nyáron lejönnek a mezőgazdasági területekre, és felhízva mennek vissza a téli pihenőre. Ráadásul a telek is enyhébbek, a fiatal bocsok könnyebben átvészelik a hideg időszakot, ezért az elhullás sokkal kisebb, mint volt húsz-harminc évvel ezelőtt. A túlszaporodást segítette elő az is – és ez a másik ok –, hogy Romániában hosszú évek óta nincs populációszabályozás, azaz a medvéket tilos vadászni, illetve kilőni. Pedig mind a volt miniszter, mind pedig az erdészeti szakember úgy véli, hogy a populációszabályozás az egyetlen gyógyír erre az egyre súlyosabb problémára, ami Tánczos Barna szerint évek óta országos szintű gonddá vált, és akár nemzetközi szintűvé is komolyodhat. „Mivel nem volt populációszabályozási beavatkozás, ez is elősegítette a gyors populációnövekedést, és a medvék új élőhelyeket hódítanak meg. Annyira elszaporodtak, hogy átjutnak a környező országokba is. Magyarországon már több alkalommal jeleztek medvejelenlétet. Valószínű, hogy északról vándoroltak be oda, de nem kizárt, hogy kelet felől is megindul majd egyszer a medveinvázió” – fogalmazott a volt tárcavezető.

Másoknak nem kell medve

Az általunk megkérdezettek úgy vélik, ismét be kell vezetni a populációszabályozást, azaz a medvevadászatot, mert Tánczos Barna szerint „meg kell előzni azt a helyzetet, hogy a domb- és síkvidék a medve természetes élőhelyévé váljon. Ha ez nem történik meg, akkor holnap, holnapután a Duna-deltában fog lubickolni a barnamedve. Vissza kell állítani azt a rendet, amikor a hegyvidék volt a medve természetes élőhelye, nem pedig a mezőgazdasági területek”. Egy másik megoldás lehetne az, ha a populációfelesleget más országokba telepítenék át. A környezetvédelmi minisztérium tett is ilyen irányú lépéseket, de minden európai tagállamtól negatív visszajelzés érkezett erre a felvetésre. „Ahol nincs medve, mert kiirtották, oda nem akarják visszatelepíteni. Olaszországban néhány évvel ezelőtt visszatelepítették a barnamedvét, de ott sajnos volt egy halálos áldozata az egyik medvetámadásnak, ezért az Európai Unió tagállami vezetői még jobban megijedtek” – idézte fel Tánczos Barna.

Mivel azonban Románia évek óta küzd azzal a problémával, hogy emberi áldozatokat követel az óriási medvepopuláció, ezért a minisztérium még Tánczos Barna mandátuma idején lehetőséget biztosított a beavatkozásra, és a veszélyes medvéket azonnal ki lehet lőni bukaresti engedély nélkül is. Ismeretes, hogy Tánczos Barna mandátumának utolsó napján írta alá azt a minisztériumi rendeletet, amellyel engedélyezte volna a medvevadászatot, az első évben 426 egyed kilövésére adott engedélyt a környezetvédelmi tárca. A miniszter portálunknak elmondta, hogy azért csak a mandátuma utolsó napján adta ki a rendeletet, mert meg kellett várni a közvita lezárulását és a problémakört taglaló tudományos szaktanulmány is csak a rendelet megszületése előtt két nappal öltött végleges formát. Csakhogy miután Tánczos Barna eljött a minisztériumtól, a rendelet nem került be a Hivatalos Közlönybe, és mint azt a volt miniszter megjegyezte, az elmúlt két hétben a Román Akadémia is megpróbálta megakadályozni eljuttatását a törvénytárba. „Én még mindig bízok abban, hogy a racionális érvek felülkerekednek, és nem az érzelmek alapján döntenek majd a tudósok az akadémiánál, illetve a minisztérium új politikai vezetése, és véglegesítik azt a lépést, amit tudományosan megalapozottnak ítélek. A romániai barnamedve-állomány a becslések szerint meghaladja a nyolcezret. Minden egyes felmérés 2010 óta azt bizonyítja, hogy a romániai barnamedve-populáció növekszik. A medve megfelelő védelmi státuszt élvez, az élőhely pedig továbbra is lehetővé teszi azt, hogy Románia jó minőségű és megfelelő számú medvepopulációt adminisztráljon. De a jelenlegi állomány kinőtte a természetes élőhelyét, épp ezért van szükség az évenkénti rendszeres, tudományos alapokon nyugvó beavatkozásra, mert enélkül egyre gyakrabban jelenik meg medve Snagovtól és Pitești-en át Craiováig és Nagyváradig. Következő lépésként életbe kell léptetni a minisztériumi rendeletet, hogy lehessen vadászni” – zárta szavait Tánczos Barna.