Petőfi Sándort az Érmellék is megihlette

Törő Enikő

A PKE amfiteátrumában tartott előadás előtt Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte az érdeklődőket. ,,Érdekes előadást fog prezentálni dr. Szabó József Petőfi Sándor érmelléki útjairól. Megragadjuk az alkalmat arra is, hogy gratuláljunk a doktor úrnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elnevezésű rangos kitüntetésért, melyet márciusban vehetett át. Nagy öröm számunkra, hogy ma itt ad elő, hiszen sokan szeretjük Petőfi életét és munkásságát” – hangzott el köszöntőjében.

Petőfi 200 apropóján dr. Szabó József egy előadást állított össze arról, hogy Petőfi Sándor mikor, hányszor és milyen alkalomból járt az Érmelléken, főként Bihardiószegen. Ennek egy részét már sikerült versekkel, levelekkel, különféle feljegyzésekkel bizonyítani, de a szájhagyomány is nagy szerepet kapott. Az előadó hozzátette, hogy az ál-Petőfik miatt, akik a szabadságharc után jelentek meg, számos igaz történet mellőzésre került.

Az előadás során tehát Petőfi Sándor érmelléki útjairól volt szó. Mint megtudtuk, az 1840-es években vándorszínészként járt az Érmelléken, Demjén Mihály truppjában, ahová beugróként került. Bihardiószegen egyébként kétszer is színpadra lépett, sőt, még főszerepet is játszott. Ezzel kapcsolatosan a reformkori színjátszásról is szó esett: kis csoportok voltak, 5-6 főből álltak, gyakran egy személy több szerepet is játszott, de volt, hogy tehetséges helyiek is beállhattak a csapatba. Az előadások minősége alacsony volt, ugyanis nem jutott idő arra, hogy mindenki profin megtanulja a szerepét. Akkoriban Bihardiószeg utcaszerkezete hasonló volt a maihoz, nádfedeles házak voltak és a Zichy-kastély már akkor is a település dísze volt. Petőfi egyébként verseket is írt Diószegről, leveleiben is megemlíti. Az ő nevéhez fűződik a szomorúfűz elnevezés. A Kis furulyám szomorúfűz ága… című versében nevezi elsőként a fafajtát ilyen módon – egyébként a szomorúfűz a református temetők fejfáin szimbólumként is megjelenik. Pontosan nem lehet tudni, hogy Bihardiószeg melyik része ihlette a verset, több variáns is van erre. Székelyhídhoz is köthető verse egyébként, A Szerelem, a szerelem, sötét verem című.

Petőfi az Érmelléken átutazóban is járt, amikor Nagyszalontára igyekezett Arany Jánoshoz. Egyébként a térségben nemcsak az Érmelléken járt, hanem Hegyközszentimrén is, ezt versek bizonyítják, feltehetően a Gárdon-völgyben töltötte idejét. A szájhagyomány szerint Érsemjén környékén is járt, valamint Érkeserű külterületén egy csárdában, de még Szalacson is, ahol már a Szendrey Júliával való jegyessége után rokonlátogatáson lehettek.

Az előadás után a Váradi Dalnokok férfikórus a Petőfi 200 műsorral lépett fel, Petőfi Sándor népdalként is ismert verseit hallhattuk, közreműködött Török Sándor Petőfi-szavalatokkal.