Biharfélegyháza a Napraforgó Alkotótábor állandó helyszíne

Pap István

Nem ismeretlen a Bihar megyei szülők körében a Herman Ferenc vezette Napraforgó Alkotótábor, mely már tíz éve működik, de komoly változás az, hogy az idei évtől állandó helyszínt találtak Biharfélegyházán. „A református egyháztól bérlem a táborhelyet koncessziós szerződéssel, mely tizenkét évre szól, és a héten már zajlik is itt az első esemény” – mondta lapunknak a táborvezető. A helyszín a református templom mellett van a falu közepén és majdnem 6000 négyzetméterre terjed ki. „Hálóhelyek vannak rajta, faházakban és téglaépítésű házakban van szálláslehetőség, konyhával, ebédlővel van felszerelve, de van filagória is. Ez egy nagy gyerekjátszótér, igazi gyerekparadicsom lesz” – írta le a körülményeket Herman Ferenc, hangsúlyozva, hogy nagyon megkönnyíti a táborok szervezését az, hogy sikerült állandó helyszínt találnia. „Eddig mindenféle más helyeken szerveztem a tábort, ahol találtam helyet, idéntől már itt lesz a saját táborhelyünk, ahol mindennemű gyerekprogramot le tudunk bonyolítani, szülinapokat, gyerekfoglalkozásokat, táborokat stb. Emellett a gyönyörű terület arra is alkalmas, hogy más jellegű rendezvényeket is befogadjon, felnőttek szülinapi bulijait, érettségi találkozókat, keresztelői összejöveteleket” – mondta.

A fő profil azonban mégis a különböző gyerektáborok szervezése. Az idén öt tábort tartanak öt különböző tematikával, két különböző rendszerben: az 5–12 éves korosztály számára napközis tábor zajlik, hétfőtől péntekig a gyerekeket minden nap kiviszik busszal Nagyváradról, délután pedig visszahozzák őket, míg a 8–18 éves korosztálynak ottalvós táborokat szerveznek vasárnaptól szombatig. Az első tábor, melynek tematikája a szuperhősőkről szól, ezen a héten zajlik napközis rendszerben. „Minden játék és minden kézműves foglalkozás a szuperhősök köré épül. A szuperhős bárki lehet Árgyélus királyfitól Pókemberig és Hulkig. Megbeszéljük a mesét, a történetet, és készítünk palástot, fejdíszt, pajzsot, fegyvert” – mesélte Herman Ferenc. A következő napközis tábor a mesterségek tábora lesz, mely a jövő héten kezdődik. Ebben két tanítónéni tart a különböző mesterségekhez kapcsolódó kézműves foglalkozásokat a gyerekeknek és minden nap lesz két meghívott is, akik többek között a virágkötészet, a nemezelés, a gyertyaöntés, a gyöngyfűzés és az ékszerkészítés rejtelmeibe vezetik be a résztvevőket, de lesz kenyér- mézeskalács-, gofri- és kürtőskalács-sütés is.

A következő, júliusban zajló napközis tábor a Kis művészek tábora lesz, melynek keretében négy műhelyfoglalkozást tartanak: táncműhelyt, színházműhelyt, dizájn/alkotás műhelyt, illetve festészet műhelyt, mely utóbbi keretében a grafika, a tempera, az akril és különböző más rajz- és festészeti technikákkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Herman Ferenc kiemelte, hogy mindegyik foglalkozást szakember fogja tartani. Az idén két ottalvós tábort szerveznek Biharefélegyházán. „Az egyik főzős tábor lesz, ahol a gyerekek csoportokban fognak serénykedni. Két mesterszakács és három konyhasegéd tanítgatja majd a gyerekeket a különböző ételek elkészítésére; lesz főzőverseny, és az asztali etikettről, a terítésről és a vendéglátásról is akarunk beszélni a gyerekeknek” – részletezte a terveket az alkotótábor vezetője. Az utolsó nyári tábor a televíziós médiatábor lesz. „Ez arról szól, hogy a gyerekekkel minden nap felkerekedünk és kamerával felszerelkezve végigmegyünk a falun, meginterjúvoljuk az embereket, összegyűjtjük a napi történéseket, eseményeket. Lesz egy technikus, aki összevágja az összegyűjtött anyagot, és minden este megnézzük az elkészült tévéhíradót” – mondta Herman Ferenc, akitől megtudtuk azt is, hogy a téli vakációban is szándékozik tábort szervezni.

Befogadó közeg

Ahhoz, hogy mindez a gazdag programkínálat megvalósulhasson, nagyban hozzájárult a befogadó félegyházi közösség. „Rengeteg lehetőséget adott nekem Biharfélegyháza” – hangsúlyozta Herman Ferenc. Elárulta, hogy a helyszín maga is ideális, mert annyi minden más mellett van egy nyári konyha is, ahol van egy beépített nagy kemence, amelyben hagyományos kenyeret és kenyérlángost tudnak sütni, és ennek használatát megkönnyítik a helyiek. „A faluban vannak asszonyok, akik készséggel jönnek segíteni, megmutatják, hogyan kell befűteni a kemencét, mikor kell betenni a kenyeret, mikor kell kivenni. Van egy szövőszékünk is, és van egy néni, aki ért a szövéshez, így ilyen műhelyt is tudunk működtetni. Van a faluban két park, oda is vihetjük a gyerekeket, állatlátogatásra is tudunk menni a gyerekekkel a parókia udvarára” – mondta, majd így folytatta: „A helyiek különösen kedvesek, nagyon segítenek a tábor megszervezésében. Mikor a faluban elment a híre, hogy ezt elkezdtem csinálni, mindenki mellém állt: a boltos, a farmosok, a nénik jöttek és kérdezték, hogy mit segítsenek, mit hozzanak. Van egy termelő, aki a zöldséget küldi. Amikor pakolni kellett, jöttek emberek és önkéntes munkában hordták el a szemetet. Akinek van szekere itt a faluban, akkor jön, amikor hívom. Felültetjük a szekerekre a gyerekeket, és körbevisszük őket a faluban, vagy levisszük őket a rétre. A helyiek úgy fogadtak, mintha mindig is itt laktam volna, örültek annak, hogy ez a tábor beindult itt” – mondta végül Herman Ferenc.