Jakobovits Miklósra emlékeztek a nagyváradi római katolikus püspöki palotában

Ciucur Losonczi Antonius

A tárlat a festőművész utolsó, római korszakából ad reprezentatív válogatást, és a rendhagyó tárlatvezetésen lehetőség nyílt arra is, hogy a művésszel és a kiállítással kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel az érdeklődők. A jelenlevőket Lakatos Attila gyűjteményvezető köszöntötte.

Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: elégtétel számukra, hogy a Festum Varadinum ideje alatt számos művészeti jellegű esemény házigazdái, mivel benépesül a palota, de még inkább azért, mert vissza-visszatérhetünk azokhoz az emberekhez, alkotókhoz, művészekhez, akik szebbé, gazdagabbá tették a világot a munkáikkal, s talán ráérezhetünk arra, hogy a világot fel lehet fedezni, s mindenben van egy üzenet, melyet mindenki kifejezhet, ki-ki a maga módján. Ilyen értelemben pedig Jakobovits Miklós alkotásait is szemlélve kiléphetünk az egyhangúságból, a megszokottból, és megtapasztalhatjuk, mi a valódi érték, fogalmazott a főpásztor.

A program moderátora Makár Zsolt művészettörténész, a hagyaték gondozója volt, aki kiemelte, hogy mint mesterére tekint Jakobovits Miklósra, hiszen mélyreható élmény számára, mikor gyermekként a házaspárhoz járt rajzolni, és a képzőművész kíváncsian figyelte, hogy mit dolgozik, tanácsokat adott neki. Megjegyezte: Jakobovits Miklós hitvalló örmény katolikus ember volt, megtekinthető alkotásai szakrális jellegűek, megjelennek olyan motívumok, melyek oltárra emlékeztetnek, illetve szimbólumok, amik köthetőek a lélekhez, a hithez.

Ezt megerősítette Jakobovits Márta, felidézve, hogy a festőművészt nagyon érdekelték a felszentelt dolgok, s alázattal közeledett mindenhez, a legapróbb, szinte banálisnak tűnő jelenségektől a monumentális építményekig. A minimális részletekben is fellelte azt, ami a mindenségről szól, ami elvezet bennünket egy különleges dimenzióba.

Elhangzott az is: Jakobovits Miklós számára rendkívül fontosok voltak az emberi érzések. Meggyőződése volt, hogy az ideológiákon és funkciókon túl létezik egy magasabb szféra, a humanizmus. Megfigyelhető, hogy elvarázsolták őt a színek, főleg a kék, a zöld. Úgy gondolta, hogy a művészetek királynője a zene, a képzőművészetek közül pedig a legkifejezőbb a szobrászat, magyarázta Jakobovits Márta.

A rendezvényen részt vett Anton Coșa kisinyovi római katolikus püspök, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói is.