Egy magyar kultúraszervező Bécsben

János Piroska

Székely Szabó Zoltán önéletrajzi kötetének bemutatóját tartották kedden késő délután a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A Festum Varadinum programjába illesztett, a Magyar Polgári Egyesület szervezésében létrejött eseményen az író maga beszélt nem annyira a tavaly megjelent Csillagos ég című könyvéről, hanem inkább hányattatott, regénybe illő életéről, a Bécsben töltött 28 évről. Székely Szabó Zoltán 1976-ban végezte el a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet, 1976–1986 között a sepsiszentgyörgyi színház tagja volt. 1986-ban Bécsbe emmigrált, ahol kétkezi munkásként, fröccsöntő műhelyben, függönykezelőként, portásként is dolgozott, hivatásával pedig a Pinceszínházban és az Europa Club kultúrfelelőseként próbálta tartani a kapcsolatot. A ’90-es években több mint 60 magyar társulat fellépését szervezte meg az osztrák fővárosban, majd 18 évig taxisként dolgozott Bécsben, önmagát kreatívan „taxínészként” nevezte meg. Nyugdíjazása után hazaköltözött Romániába. Mindezen évekről őszintén, humorral beszélt, de megemlékezett rákban elhunyt feleségéről is, aki követve az emigrációba támogatta őt. Az esten közreműködött Hajdu Géza színművész, aki részleteket olvasott fel a könyvből. A könyvbemutatót a közönség soraiban ülő Dalnokok és az Asszonykórus tagjai által elénekelt Csillagos ég, merre van a magyar hazám című dallal zárták, amely a kötet címét ihlette.