Nagy tétje van a népszámlálásnak Váradon

János Piroska

Nagyváradon különösen fontos az, hogy minél többen magyarnak vallják magukat, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy az idei népszámlálást követően a megyeközpontban húsz százalék alá esik a magyar lakosság aránya – mondta el a keddi sajtótájékoztatón Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. A népszámlálási folyamat február elsején kezdődött, jelenleg a háttérmunkák, az adatbázisok feltöltése zajlik, a március 14.–május 15. között zajló önkitöltés időszakát május 16.–július 17. között a hagyományos, számlálóbiztosok által végzett népszámlálás követi. A március 14-én kezdődő önkitöltés előnye, hogy a számítógépes ismeretekkel rendelkező személyek otthonról is kitölthetik az űrlapot, ezért pedig a kormány által megszavazott törvény értelmében akár munkaszüneti napot is kaphatnak. Lehetnek azonban olyan személyek, főképp az idősebb generációhoz tartozók, akik problémába ütközhetnek az önkitöltés során, ők családtagoktól, ismerősöktől is segítséget kérhetnek, Váradon ugyanakkor 14 olyan központot fognak kialakítani, ahol segítséget nyújtanak – mondta el Zatykó Gyula, aki kiemelte: a kitöltés módszerétől függetlenül nagyon fontos a nemzetiség bejelölése.

Május 16.–július 17. között a hagyományos összeírás fog zajlani, a számlálóbiztosok házról házra járnak azoknál a személyeknél, akik nem éltek az önkitöltés lehetőségével. Zatykó Gyula elmondása szerint Váradon közel 200 számlálóbiztos fog dolgozni, az elmúlt évek tapasztalatiból kiindulva közöttük a magyar nemzetiségű személyek száma elenyésző lesz. Nagyon fontos a számlálóbiztosnak megemlíteni, hogy a nemzetiségre vonatkozó részt is töltse ki. Be kell írni ugyanakkor a háztartásban épp nem otthon tartózkodó személyeket is, ide tartoznak a külföldön dolgozó, de itteni lakcímmel rendelkező családtagok, hangsúlyozta Zatykó Gyula.

Önkénteseket toboroznak

Az EMNP is segítséget nyújt az önkitöltésben, ennek érdekében erre az időszakra önkénteseket toboroz. Akik önkéntesnek szeretnének jelentkezni, megtehetik ezt az EMNP Kálvin utca 1. szám alatti irodájában vagy a (0040)259/220-126, 0040-768-193-587-es telefonszámok egyikén. Az önkéntesek megkapják majd a megfelelő felkészítést, igény szerint akár házhoz is mennek segítséget nyújtani az online kitöltésben – mondta el Csomortányi István, a Néppárt elnöke.

„A nemzetiségi részarányt azoknak az össz-számából fogják kiszámolni, akik nyilatkoztak a nemzetiségről. Amennyiben a többségi lakosság – ez pedig jellemző volt az elmúlt népszámláláskor – egy nagy része nem nyilatkozik a nemzetiségéről, az a magyar közösséget segíti abban, hogy nagyobb számarányt tudjunk kihozni, nyilván olyan körülmények között, hogy a magyar közösség tagjai nagyobb arányban nyilatkoznak a nemzetiségükről, felekezeti hovatartozásukról” – jegyezte meg a Néppárt elnöke.

Elmondása szerint megfigyelhető, hogy Nagyváradon tízévenként, egyik népszámlálástól a másikig, több mint tízezerrel csökken a magyarok létszáma: 2002–2011 között 11 ezer fős csökkenés volt tapasztalható, 1992–2002 között pedig a népességfogyás ennél is nagyobb volt: akkor 75 ezerről 56 ezerre apadt a váradi magyarság lélekszáma, ami 19 ezer fős csökkenést jelent. Az elhalálozások magas számát, illetve a kevés születést figyelembe véve valószínű, hogy ez a trend megmaradt, így várható az is, hogy az idei népszámlálásra újabb tízezerrel csökkent a nagyváradi magyarság száma – tette hozzá. „Valóban kérdéses lehet az, hogy a húsz százalékos arányunkat ki tudjuk-e mutatni, és ezáltal a nyelvhasználati jogainkhoz szükséges húsz százalékos küszöb megmarad-e” – jegyezte meg, hozzátéve: az elmúlt időszakban változtatták meg a közigazgatási törvénykönyvet, amelynek értelmében az előző szabályozáshoz képest, ami az 1992-es népszámlálási adatokhoz kötötte a nyelvhasználati jogokat, a jelenleg érvényes közigazgatási törvénykönyv a legutóbbi népszámláláshoz köti majd ezt. A problémára elmondása szerint megoldást jelentene az, ha 15 százalékra csökkentenék a nyelvhasználati küszöböt, amire van példa az Európai Unióban, ezt azonban nálunk eddig nem sikerült elérni. Bihar megyében még Élesden kerülhet 20 százalék alá a magyarok aránya, 2011-ben épphogy elérték ezt a küszöböt, hangzott el a tájékoztatón.

A sajtótájékoztató keretében Csomortányi István megemlítette: a Iosif Vulcan Főgimnázium magyar osztályainak áthelyezése ellen indított petíció aláíróinak száma meghaladta a 800-at. A petíciót a héten iktatni fogják az érintett oktatási intézményeknél, a megyei tanfelügyelőségen, a váradi polgármesteri hivatalban, illetve eljuttatják a tanügyminisztériumba is.