Jégeső-elhárító rendszerek: még várni kell rájuk Biharban

Ciucur Losonczi Antonius

A tanácskozáson a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium fennhatósága alá tartozó Az Országos Jégeső-elhárító rendszert és a Csapadéknövekedést Kezelő Hatóság szakemberei népszerűsítették az említett mechanizmust.

Többek közt elhangzott, hogy azért hasznos ez a rendszer, mivel a jégeső évente a mezőgazdasági termelés 3–18 százalékát tönkreteszi. Hatással van a flórára és a faunára, károkat okoz az épületekben, a járművekben, a telekommunikációs hálózatokban. A nagyobb méretű jégdarabok megölhetnek akár házi- és vadállatokat is. Ismertek olyan esetek, ahol egyetlen, jégesővel kísért vihar több mint 300 millió dolláros veszteségeket okozott, globális szinten pedig a mezőgazdaságnak okozott károk értéke évente meghaladja a 11 milliárd dollárt.

Romániában már 1930 óta foglalkoznak behatóbban a légköri viszonyok tanulmányozásával, igaz, abban az évben Ștefania Mărăcineanu egy olyan találmányát kérte levédetni Bukarestben, melynek használata esőt idézett elő. A jégverés tudományos elhárítása 1965 kezdett világméretű nagyságot ölteni, a 20. század utolsó évtizedében 48 országban közel 92 milliárd hektár területet sikerült megóvni.

Amúgy több módszert szoktak alkalmazni napjainkban: a rakétás jégvédelmet, a talajgenerátoros eljárást és a repülőgépes jégeső-elhárítást. Az alapelv tulajdonképpen azonos: ezüst-jodid kristályt juttatnak a zivatarcellába, mely vegyület tudományos módon bebizonyítva kondenzációs magként gátolja a nagy jégszemcséknek a kialakulását.

A jelenlevő szakemberek javaslata alapján Bihar megyében 601 ezer hektáron kellene telepíteni 24 rakétabázist. Mivel egynek a létrehozása körülbelül 2 millió lejbe kerül, a teljes beruházás 48 millió lejt emésztene fel, amire a jelenlegi körülmények közt pénzhiány miatt nem sok esély kínálkozik, de persze változhat a helyzet. A legoptimistább forgatókönyv szerint is azonban legalább két évet venne igénybe, míg a gyakorlatban elkezdhetne működni a rendszer: a prefektúra memorandumban jelzi a vonatkozó igényt a minisztériumnak, mely továbbítja a kérelmet az illetékes hatóságnak. Aztán készül egy elő-hatástanulmány, gazdasági elemzés, költségbecslés, műszaki terv stb., melyek mutatói alapján eldöntik, hogy tényleg kell-e Bihar megyében jégelhárítórakéta-bázisokat telepíteni.

A szerző felvétele