Elkezdte munkáját a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság

Ciucur Losonczi Antonius

A napokban elkezdte munkáját a román parlament fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottsága – számolt be erről csütörtöki sajtótájékoztatóján Biró Rozália parlamenti képviselő. Mint mondta, ennek előzménye, hogy Borbély László kezdeményezésére, aki akkor a képviselőház külügyi szakbizottságának az elnöke volt, 2015-ben megalakult a fenntartható fejlődési albizottság, melynek összetétele minden parlamenti ciklus elején megújul. Időközben létrejött a román kormányon belül a Fenntartható Fejlődésért Igazgatóság, jelenleg ezt vezeti államtanácsosi minőségében Borbély László, aki a héten megtartott albizottsági újjáalakuló ülésen bemutatta az Agenda 2030 nevű kiadványt, mely 17 megvalósítandó célkitűzést tartalmaz a nevesített időpontig, valamint egy olyan stratégiai dokumentumot is a jelenlevők figyelmébe ajánlott, ami alfejezetekre lebontva taglalja a fenntartható fejlődés érdekében javasolt tennivalókat. Szóba került, hogy a sikerért nyílt, állandó és hatékony párbeszédet kell folytatni a kormányzati oldallal, nyomon kell követni, hogy a törvénykezdeményezések megfelelnek-e a fenntarthatóság elveinek, és regionális együttműködésekre van szükség a térségben működő honi parlamentek között. Az albizottság várhatóan havi rendszerességgel ülésezik majd, és legközelebb két nemzetközi tanácskozáson fog részt venni Biró Rozália, mint az albizottság vezetője: az egyiknek a témája a demográfia lesz, míg a másiknak a nemzeti parlamentek hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez.

Szintén a héten tartott megbeszélést a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) kulturális testülete. Az online tanácskozáson felvetődött: szorosabb együttműködésre van szükség a kulturális identitás megőrzése, a kreatív ágazatok támogatása, valamint a kulturális diplomáciában rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Biró Rozália arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság úgymond mellékvágányra helyezte a Minority SafePack kezdeményezést, a pandémia pedig a kisebbségben élőket hatványozottabban érintette, hiszen kisebbségvédelmi törvények léteznek ugyan, de a gyakorlatba ültetésük elégtelen.