Perrel próbálják megakadályozni az állatkrematórium építését

Pap István

A Sântandrei Metropolitan Area nevű szentandrási civil szervezet első fokon nyert abban a perben, amellyel azt akarják megakadályozni, hogy a palotai disznó- és csirkefarm egy állatkrematóriummal bővüljön. Az ügy legutóbbi fejleményéről pénteken számoltak be a sajtó képviselőinek az egyesület vezetői és a jogi képviseletüket ellátó Cristian Rusu ügyvéd. Az egyesület az Ecoprovet nevű céget és a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget perelte be, többek között azt kifogásolva, hogy felületesen kezelték a környezetvédelmi hatásra vonatkozó adatokat, nem vették figyelembe azt, hogy az egész komplexumnak összességében milyen negatív hatásai vannak az ott lakók egészségére nézve. A Bihar Megyei Törvényszék az egyesületnek adott igazat és érvénytelenítette a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által kiadott környezetvédelmi engedélyt, vagyis a cég elölről kell kezdje az engedélyeztetési eljárást, hacsak nem fellebbez az április 1-jén hozott ítélet ellen. Ez utóbbira a döntéstől számított tizenöt nap áll rendelkezésére. Az Ecoprovet cég egyébként annak a Pazurik családnak a vállalkozása, mely a Nagyvárad melletti disznóhizlaldát is üzemeltette. Az egykori létesítmény évekig árasztotta a bűzt a város nyugati felében.

Környezeti ártalmak

„A környezetvédelem szempontjából a megelőzés és az óvatosság kell képezze a közigazgatási eljárás alapját. Ezúttal érvényesült ez a két elv” – értékelte a bírósági döntést Cristian Rusu ügyvéd. Carmen Lezeu, a szentandrási civil szervezet elnöke, szakmáját tekintve egyébként vegyészmérnök, ugyanakkor szentandrási helyi tanácsos elmondta, hogy már az kifogásolni való, hogy az engedélyeztetési dokumentációban a beruházó azt állította, hogy Szentandráson csak két környezetvédelmi probléma van, a fafűtéses építmények kéményei és a talajerózió, holott a községben éppen a farm az egyik legnagyobb szennyező. Azt is nehezményezte az egyesület, hogy az állathamvasztó építéséről a világjárványra hivatkozva nem tartottak közvitát. A továbbiakban kifejtette, hogy az engedélyeztetési dokumentáció jellemzően a befektetőnek kedvez, ugyanakkor nem veszi figyelembe a helybeliek érdekeit. Ennek szembetűnő példája az, hogy a beruházó mindeddig apránként, külön-külön kérte minden létesítményére a környezetvédelmi hatásvizsgálatot, melyek együttes környezeti hatását eddig senki nem vizsgálta. Először a disznóhizlaldára, majd a csirkefarmra kértek környezetvédelmi tanulmányt, majd külön hatástanulmányt kértek a másik csirkekeltetőre és most itt van a negyedik befektetés, az állatkrematórium. „Mindezek külön-külön lehet, hogy nem szennyeznek annyira, de azt már senki nem vizsgálta, hogy ezeknek a létesítményeknek együtt milyen hatásuk van a környezetre, mintha mindegyik légszennyezés más irányba haladna. Mi folyamatosan kértük a kibocsátások összesítését és azok összehasonlítását a jogi normákkal” – fogalmazott Lezeu, aki hozzátette, hogy a kötelező távolságokra vonatkozó előírások sincsenek betartva. Az állatkrematórium 730 méterre lenne a lakóházaktól, igaz, erre vonatkozóan nincs megszabva kötelező távolság, de a törvény értelmében a csirkefarmok legalább ezer méterre kell legyenek a házaktól, a disznóhizlaldák esetében ez a távolság legalább 1500 méter, miközben a palotai létesítmény közvetlen közelében van egy tömbház. A egyesület azt is kifogásolta, hogy a dokumentációban az átlagos üzemkapacitás során keletkező kibocsátásokat adták meg, de nem szerepel sehol, hogy mekkora a szennyezés akkor, ha a létesítmény teljes kapacitáson működne. Az egyesület tagjai azt sérelmezik, hogy a környezetvédelmi ügynökség készpénznek vette az összes, a dokumentumokban leírt adatot anélkül, hogy akár egyetlen helyszíni vizsgálatot vagy mérést végzett volna, pedig ma már szagmérő berendezések is vannak, amelyekkel az effajta légszennyezést is mérni lehet.

Elvárások

Lezeu hozzátette, hogy a község általános városrendezési tervében a farmok által elfoglalt terület nem szennyező iparterületként szerepel, ezért az egyesület kezdeményezte az önkormányzatnál a terv módosítását, hogy az a realitást tükrözze, vagyis hogy kimondja, a létesítmény környezetszennyező tevékenységet folytat. Lezeu hangsúlyozta, hogy nincs elvi kifogásuk az ellen, hogy a községben ilyen jellegű ipari létesítmény működjön, de garanciákat várnak arra nézve, hogy ez a tevékenység nem veszélyezteti az ottani lakosok egészségét és komfortját. Ezért egyrészt be kell tartani a távolságokra vonatkozó szabályokat, a létesítményt körülvevő fasort kell ültetni, hogy ez is felfogja a szagokat és az egyéb levegőben terjedő szennyeződéseket, használni és folyamatosan cserélni kell a szűrőberendezéseket, illetve azt is követeli az egyesület, hogy a komplexum összesített szennyeződésének a mértéke ne haladja meg a törvény által megengedettet.