„Résen kell lenni, szóvá kell tenni, amikor magyarellenességet észlelünk”

Ciucur Losonczi Antonius

- Miért vállalta el ezt a tisztséget? Mennyire fontos az, hogy egy magyar ember legyen a fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter a helyi közösségeink fejlődése szempontjából?

- Azért vállaltam, mert terveim vannak. Románia és Erdély fejlesztését illetően, a közigazgatás decentralizációját, megszervezését illetően. Úgy gondolom: nem a miniszter személye a fontos, hanem az, hogy aki a tisztséget vállalja, tenni akarjon az ország és a magyar közösség érdekében. Nekem ez áll szándékomban: a helyi közösségeket fejleszteni, segíteni, észszerűbbé és korszerűbbé tenni a közigazgatást. Erre vállalkoztam, ezen dolgozom már most, a mandátumom első heteiben.

- Miért emelte ki egyik fő prioritásként a bölcsődék számának növelését, miközben általában az rögzült a köztudatban, hogy a születendő gyermekek száma sajnos csökken?

- Pontosan ennek orvoslására. Bátorítani kell a fiatalokat arra, hogy családot alapítsanak, gyermeket vállaljanak, majd a fiatal anyák visszatérjenek a munkaerőpiacra. Segítenünk kell őket abban, hogy bölcsődébe írják gyermekeiket, és biztonságban tudják őket, amíg dolgoznak. Romániában jelenleg a bölcsődés-korú gyermekek három százalékának van csak hely a meglévő bölcsődékben. Ezért van szükség arra, hogy több bölcsődét építsünk.

- Közben arra is figyeltek, hogy kitolják az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) határidejét...

- Igen, prioritással kezeltük ugyanakkor az Országos Helyi Fejlesztési Program első szakaszában bonyolított befektetések határidőjének meghosszabbítását is. Összesen 1031 beruházást érintett, ebből 94 Bihar megyei. Így például közel 50 millió lejt kap Nagyvárad, víz- és csatornahálózat építésre. Bár ebben a tekintetben sajnos, az utóbbi hat évben nem történt előrelépés, most az önkormányzat számára megteremtettük a lehetőséget arra, hogy elkezdje a munkálatokat.

Van még ugyanakkor számos olyan befektetés folyamatban, a megye több településén is, ahol már haladtak a munkálatokkal. Bihar településen 1400 háztartást kötnek a víz- és szennyvízhálózatra, Ilye közel 21 millió lejes finanszírozásban részesül, 3500 lakost csatolnak rá víz- és szennyvízhálózatra. Alsólugason 20-20 millió lejt ír elő a beruházási terv utak, illetve a vízhálózat építésére, Margittán pedig 700 háztartást kötnek rá a vízhálózatra. Mezőtelegden 1395 háztartást csatolnak rá a vízhálózatra, Érsemjenben 15 kilométer szennyvízcsatornát építenek, Tóti önkormányzatának 20 millió lej állna a rendelkezésére, és 4000 lakos csatlakozhatna rá a szennyvízhálózatra. Belényesújlakon 10-10 millió lejből utat és szennyvízrendszert építhet az önkormányzat, Érmihályfalván pedig 9 kilométeres szennyvízcsatornát építhetnek a kormányrendelet értelmében. Ha nem fogadja el az RMDSZ javaslatára a kormány a meghosszabbítást, akkor ezek a befektetések nem valósulhatnának meg, és az önkormányzatok vissza kellene fizessék az elköltött összegeket.

- Amikor évekkel ezelőtt egészségügyi miniszter volt, akkor is fontosnak tartotta a decentralizációt, és azóta is, amikor lehetősége adódik rá, mindig előtérbe helyezi. Mit jelent ez a közigazgatásban? Az egyik televíziós interjújában említette, hogy a turizmus, illetve a sport és ifjúsági szféra talán egy kicsit előbbre tart e téren…

- Még ha sokaknak nem is tetszik, az utolsó nagy decentralizációt az RMDSZ vitte véghez az egészségügyi rendszerben. Az egészségügyi decentralizációt követően láthattuk, hogy ez a fejlesztéshez vezető út. Meg kell adni a helyi közösségeknek a lehetőséget arra, hogy rendet tegyenek maguk körül, hogy a közösséget gyarapító létesítményeket felkarolják, fejlesszék. Persze, meg kell adni nekik a szükséges erőforrásokat és központi támogatást is ehhez.

Az egészségügyi miniszteri mandátumom alatt került sor az egészségügyi intézmények decentralizációjára, és sok kórház esetében látjuk, hogy azóta mennyit fejlődött. Továbbra is hiszünk abban, hogy a decentralizáció lehet a kulcs a közigazgatás korszerűsítésére is. Ha azt akarjuk, hogy a közintézmények megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, ha azt akarjuk, hogy olyan településeken éljünk, ahol az ügyintézés könnyen megy, akkor decentralizációra van szükség.

A közigazgatás decentralizációja olyan intézményeket is érint, amelyek más szaktárcák alá tartoznak. Ezek esetében javaslatot tehet a közigazgatási miniszter, ezen már dolgozunk. Az ifjúsági miniszter személyében partnerre találtam, de meggyőződésem, hogy más területeken is szükség van decentralizációra. Egy konkrét javaslat-csomagot fogunk benyújtani erre vonatkozóan, már a következő hetekben-hónapokban, még a mandátumom elején.

- A sajtótájékoztatóin korábban többször is jelezte, hogy csökkenteni kellene a települések, illetve régiók közti fejlődési különbséget. Nem értett egyet például a szuperközségek vagy a funkcionális városi környezet gondolatával. Most, hogy pozícióba került, hogy látja azt kivitelezendőnek, hogy egy-egy térség ne kerüljön nagyon hátrányba, vagy ellenkezőleg: húzzon el úgymond a többiektől?

- Nem értek egyet azzal, hogy egyeseknek megadjuk a lehetőséget a fejlődésre, másoknak nem. Mindenkinek joga van a fejlődéshez. Mindenkinek joga van arra, hogy egy modernebb, élhetőbb településen éljen, függetlenül attól, hogy az ország, vagy a megye melyik részében lakik.

Ezen felül nem értek egyet, és az RMDSZ sohasem értett egyet a települések erőltetett egybeolvasztásával. Az erőltetett városiasodást, a beolvasztást, ezt a mentalitást még a múlt rezsim hagyta maga után, nekünk ezt ki kell nőni. Erdélyben sok erős község van, olyan települések, ahol jó élni. Ezeket támogatni, nem beolvasztani és ellehetetleníteni kell.

A nagyvárosok körüli metropolisz övezetek fejlesztésével egyetértünk, volt is, még a szenátori mandátumom alatt egy erre vonatkozó javaslata az RMDSZ-nek, amit sikeresen átvittünk. A szempont akkor is az volt, hogy ne csak egyeseknek járjon a kiváltság. Ahogyan azt a tervezet előterjesztői akkor javasolták eredetileg, csak hat város részesült volna pénzügyi támogatásban.

A fejlettségi szintkülönbség csökkentésével kapcsolatosan pedig fontos megérteni, hogy nem csak a régiók fejlettségi szintje vagy a megyék között van különbség, hanem megyéken belül is, a hasonló méretű települések között. Ennek a különbségnek a csökkentése nem egy rövidtávú terv. De Romániának, harminc év után, el kell kezdenie azzal foglalkozni, hogy a régiók közötti, megyék közötti, és megyéken belüli fejlettségi különbségeket csökkentse.

- Említette azt is a kinevezése után, hogy rendezné a prefektusok jogállását. Konkrétan ez mit jelentene?

- A prefektusok hatáskörét az alkotmányos keretek közé kell visszaterelni. Erre most van lehetőségünk, a közigaztatás szervezéséhez ez is hozzátartozik. Szükségtelen olyan kritériumrendszereket fenntartani, amit mindenki átjátszik. Ezzel csak magunknak hazudunk. A prefektusokat egyrészt politikai alapon nevezik ki, másrészt az a követelmény, hogy közalkalmazottak legyenek, és magas rangú tisztviselőnek bevizsgázzanak. A procedúra második részét legtöbbször elmímelik, megjátsszák. Tiszta vizet kell önteni a pohárba, átlátható követelményrendszerhez kell kötni a prefektusok kinevezését, és a prefektusok hatáskörét is tisztázni kell, ahhoz kell kötni, amit az alkotmány előír.

- Garanciát jelent-e az hogy az RMDSZ is kormányon van abból a szempontból, hogy tompulnak a magyarellenes megnyilvánulások?

- Magyarellenes hangulat sajnos mindig volt, az elmúlt években azt láthattuk, hogy ez felerősödött. Ez nem újdonság, nekünk viszont résen kell lenni, szóvá kell tenni, amikor magyarellenességet észlelünk, és meg kell védenünk az erdélyi magyar közösséget. Ez az RMDSZ szerepe.

A Szövetség kormányzati szerepvállalása úgy gondolom, remélem, fékezni fogja a vezető politikusokat abban, hogy magyarellenes megnyilvánulásaik legyenek. Megfontolandó részükről, hogy az erdélyi magyar közösséget meg akarják-e sérteni. Eddig is az kellett volna legyen, de most meg inkább meg kell gondolják, hogy a közösségünket képviselő partnerüknek mit akarnak üzenni.

Ettől függetlenül nekünk, közösségi vezetőknek dolgozni kell mindig, minden körülmények között, magyarellenes hangulatban is. Az RMDSZ nem fél a munkától, a kihívásoktól, nehéz körülmények között is a közösség megbízását eredményekre fogjuk váltani.

Borítóképünkön: Cseke Attila