Javítgatják, szépítgetik templomukat a gyaraki reformátusok

Tóth Zsigmond

Erdőgyarak egyike az Erdőhát magyarlakta településeinek, a Nagyszalontától délre, az Illye–Tenke vasútvonal mellett fekvő települést a Nagyvárad–Temesvár országútról letérve két irányból lehet megközelíteni: Szalontán és Árpádon át, illetve Illyéről (Ciumeghiu). A település közigazgatásilag Illye községhez tartozik.

Erdőgyarak 1968-ig községközpont volt. 2000 elején arra készültek, hogy elválnak Illyétől, és ismét községközpont lesz a falu, de az erről szóló helyi népszavazáson az ellenzők kerültek többségbe, így maradt minden a régiben.

A helybeli megélhetési lehetőségekről megtudtuk, hogy a földek nagy részét a tulajdonosok árendába adták, ők maguk nem művelik, mert nincsenek hozzá mezőgazdasági gépeik. Néhányan kertészkednek, az állattartás szinte teljesen megszűnt. A fiatalok egy része szalontai munkahelyekre ingázik, de a minimálbérből alig tudják eltartani családjukat. Sokan inkább külföldre mennek dolgozni, Németországba, Angliába.

A település református temploma 1881-ben nyerte el mai formáját, tudtuk meg Földesy Márta Katalin református lelkésztől, Hurguj Gyula gondnok pedig arról tájékoztatott, hogy a lelki hajlék a valamikori Száldobágy részen áll, amelyre a templomot körülölelő néhány öreg hársfa emlékeztet. Hurguj Gyula azt is elmondta, hogy 1819-ben egy idős lelkész, Molnár Ferenc szolgálata idején épült fel az első olyan épület, amely többfunkciósként szolgált – istentiszteleti helyként, paplakként és iskolaként is, mivel addig sorra a házaknál tartották az istentiszteleti és egyházi alkalmakat. Az új helyen már Joós Dániel felszentelt lelkész szolgált, majd csak 1852-ben került sor a változásra, ekkor emeltek különálló lelki hajlékot, majd rá öt évre bővítették a paplakot és az iskolát.

Földesy Márta Katalin 2010. március 1-jén került parókus lelkészként az egyházközségbe. Akkor 513 reformátust vettek nyilvántartásba, az elköltözések és elhalálozások okán már alig vannak 480-an.

Ideérkezését követően hozzákezdett a templom és az egyházi épületek felújíttatásához, ami nagy kihívás volt, hiszen mindent elég siralmas állapotban talált. A gyülekezettel egyetemben legelőször a parókiát tették lakhatóbbá, majd következett a templom, amelyet fokozatosan újítottak, szépítettek, annak függvényében, hogy mennyi pénzből gazdálkodhattak.

Mint általában minden templom és épület az Erdőháton, illetve más településeken, ahol nincs megoldva a vízelvezetés az épületek körül, itt is megtámadta a belső és külső vakolatot a salétrom, ami annak porladásához vezetett. Az erdőgyarakiak nem adták fel a harcot, és egy új, modern svájci technológiát alkalmazva elérték, hogy a templom falaiból lassan eltűnőben van a felszívódó salétromos víz, igaz ugyan, hogy a megtámadt felületet 1,20 méter magasan leverték, letakarították, hogy minél hatásosabb legyen a modern technológia. Erről a technológiáról egyébként Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője és alelnöke beszélt a bonchidai kastély és kápolna vizesedésének megszüntetése kapcsán, és ezért alkalmazták a gyarakiak is. Ottjártunkkor már megtörtént a templombelső padlózatának lebetonozása: elmondásuk szerint egy hét alatt kipakoltak, betonoztak és visszapakolták az új, modern padokat, amelyeket önerőből készíttettek.

Nemrég lettek meg a nyílászárók cseréjével, egy új ajtóvédőt is készítettek, a templom és a parókia közötti templomkertben pedig már lebetonozták a kinti istentiszteletre és más rendezvényre alkalmas kültéri fedett terasz helyét.

Hosszú és fáradtságos egyeztetések és tárgyalások eredményeként az elmúlt napokban érkezett meg az a csapat, amely a templomtorony felújítását végzi. A munkafolyamat gyorsítása érdekében emelőkosaras autó segítségével emelik a toronyhoz az embereket és az anyagokat, hogy minél hamarabb befejezzék a munkát, hiszen a kultuszminisztériumtól kapott anyagi támogatást hat hónap elteltével el kell számolni.

Földesy Márta Katalin lelkipásztor fontosnak tartotta, hogy köszönetet mondjon mindazoknak, akik segítségére vannak a javítási és felújítási munkák anyagi részének előteremtésében. „Ezúton köszönjük híveink adakozó jó kedvét, a polgármesteri hivatal, valamint a megyei és országos RMDSZ tisztségviselőinek jóindulatát és segítségét. A pályázat elkészítésében nagy segítséget kaptunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület munkatársaitól, ugyanakkor a leadott pályázatunk célba érését nagyban segítette a Bihar megyei RMDSZ bukaresti jelenléte, személyesen Szabó Ödön képviselő hathatós támogatása’’ – nyilatkozta Földesy Márta Katalin.

Borítókép: Leverték a vakolatot, hogy könnyebben lehúzódjon a salétromos víz a falból, a frissen lebetonozott padlózatra pedig már visszarakták az új padokat