Titkolt közigazgatási átszervezés a láthatáron?

Ciucur Losonczi Antonius

Cseke Attila arra hívta fel a figyelmet: szeptember 13-án bocsátotta ki a kormány a 156. számú rendeletét, melynek tárgya a városok és falvak területi fejlesztése vissza nem térítendő európai uniós forrásokból a következő, 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. Véleménye szerint ezt törvénytervezettel kellett volna rendezni, de a kormány kihasználta a kampányidőszakot és a járványt. Az anyagnak vannak jó elemei is, melyeket az RMDSZ támogat. Az egyik ilyen például az, amit a Szövetség már több mint tíz éve javasolt, vagyis hogy azok a városok, melyekhez falvak is tartoznak közigazgatásilag, utóbbiak fejlesztésére is pályázhassanak pénzforrásokra, Bihar megyében ez kedvező például az ilyen helyzetben levő Székelyhídnak. Viszont egy új, a törvénykezésben eddig nem használt fogalom is bekerült a rendeletbe, éspedig az úgynevezett működő városi környezetek (románul zone urbane functionale- ZUF), „a területrendezési dokumentumoknak és az integrált városfejlesztési stratégiáknak megfelelően”. Pontos meghatározása tehát nincs, Cseke Attila érdeklődésére az uniós alapok minisztériumának államtitkára annyit válaszolt, hogy azok a települések tartoznak bele, ahonnan 30 percen belül elérhető a térség központja.

Ugyanakkor két új program is indul. Az egyik az Okos falu (Smart village)- közmű- és infrastruktúra fejlesztésre pályázhatnak ennek keretében azok a községek, melyek ZUF-tagok, illetve az utóbbi három évben gyarapodott a népességük. A másik program az Okos város (Smart city), mely esetében ugyanazok a kritériumok, viszont pozitív népszaporulatot nem kérnek. A népesedésgyarapodás csak azokra a falvakra jellemző, ahová a nagyvárosokban lakók kiköltöztek – mutatott rá a frakcióvezető, ezért számos partiumi magyar község elesne a támogatástól. Jelen formájában tehát az Okos falvak program nem hogy felzárkóztatja a vidéki településeket, hanem inkább a nagyvárosok köré koncentrálja a fejlődést.

Az sem világos: ki határozza meg azt, hogy valamelyik település melyik ZUF-hoz tartozzon. Az Érmelléken például egy-egy érintett faluból fél órán belül el lehet jutni Székelyhídra, Margittára és Érmihályfalvára is. Emellett a javasolt működő városi környezet elnevezés nagyon hasonlít a Cioloș-kormány azon 2016-os kísérletére, amikor pólusok és szuperközségek létrehozásával szervezték volna át az ország közigazgatási térképét, és szüntettek volna meg településeket. Arról nem is beszélve, hogy 1998-ban, amikor létrehozták a fejlesztési régiókat, akkor is azzal nyugtatták a kedélyeket, hogy ez csak a statisztika szempontjából fontos, miközben azóta is Kolozsvár régióközpontként működik, és eredmény nélküliek azok a törekvések, hogy Nagyvárad is önálló régióközpont legyen.

A szenátusbeli hallgatólagos elfogadása után a tervezet eredeti formájában került át a képviselőház asztalára, ahol az RMDSZ fenntartja módosító javaslatait (ne legyen kritérium a népességgyarapodás, legyen meghatározva pontosan, mi a ZUF).

Borítóképünkön: Cseke Attila