Tavirózsák a Sebes-Körös vizén

A minap tavirózsákat fedeztünk fel a Körös egyik kis holtágában, a Beöthy (Decebal) híd közelében. Meglepődtünk, hiszen ennek a virágnak még a nevében is benne van, hogy tavi, így azt gondolnánk, hogy egy szokatlan jelenségről lehet szó.

Fotó: Alexandru Nițescu

Pikó Stefánia

Venczel Márton botanikus, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum tudományos munkatársa ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta: ne tévesszük össze az egyszerű tavirózsát a különleges püspökfürdői fajtársával, ez ugyanis, amit mi láttunk, a fehér tündérrózsa, azaz Nymphaea alba, és Európa-szerte elterjedt. Bár a neve megtévesztő lehet, az sem természetellenes, ha folyóvizek felszínén találkozunk ezzel a növénnyel, ugyanis az állóvizek mellett a lassan folyó vizeket is szereti. Venczel Márton még azt is meg tudta mondani lapunknak, hogy először körülbelül tíz évvel ezelőtt jelent meg a tavirózsa ezen a holtágon.

Annak ellenére, hogy a fehér tündérrózsa nem egy veszélyeztetett vagy ritka növényfaj, nagyon szép, és igen szomorú látványt nyújtanak a leveleiken „pihenő” műanyagpalackok, újabb jeleként annak, hogy jobban kellene vigyáznunk a minket körülvevő természeti kincsekre.

Mint tudjuk, a püspökfürdői tündérrózsa, tehát a Nymphaea thermalis, igen nagy népszerűségnek örvend, nemcsak a romániai szakemberek köreiben. A környék növényflóráját már 1798-ban kutatni kezdte Kitaibel Pál, eredményeiből pedig egy kézirat is született. Az igazi nagy érdeklődés azonban inkább az 1950-es években kezdődött. A legkomplexebb munkát a témában Flatt Károly végezte, „aki huszonhárom évig lakott Bihar vármegyében a Sebes-Körös völgyén, és ez idő alatt számtalanszor barangolta be a környéket füvészkedés céljából – legfőképpen a megye európai hírű növénynevezetességeivel foglalkozott, a Nymphaea thermalis-t a Nílusból hozatott eredeti Nymphaea lotus-szal hasonlította össze. Erről készült dolgozatai: „A nagyváradi Püspökfürdő lótusz-virágai” (Nagyvárad, 1886), „Védelmet a magyar lótusz-virágnak!”, „A mi tündér-rózsánk” (Nagyvárad, 1890), „A lótusz-növényekről” (Term.-tud. Közl. Pótf., 1895), „A Pirus salicifolia, Pall. hazánkban” (Növényt. Lapok, 1889) címen jelentek meg”– olvasható az online enciklopédiában. A különleges növényről még Ady Endre is verset írt, Pusztul a lotusz címmel.

Borítókép: az újonnan felfedezett tavirózsák