Beruházás

2020.08.18. 14:31

Cseke Attila: Még adós a város a közösségnek a keresztút újjáépítésével a Kálvárián!

A nagyváradi Kálvária domb az egyik legjelentősebb kegyeleti helye volt a városnak. Több szerzetesi rend települt itt meg, komoly egyházi épületeket hagytak örökségül évszázadokon keresztül a városnak. A kommunista diktatúra eltüntette a város reprezentatív magaslatáról ezeket az emlékeket, kegyeleti helyeket.

Ciucur Losonczi Antonius

1729-ben állították fel a mai Gomba vendéglő helyén a nagyváradi Kálváriát. Kezdetben csak három kereszt jelölte az ima helyét, amelyet pontosan ábrázolnak a korabeli kéziratos térképek. A kor többnyelvű (magyar és német) katolikus gyülekezetére jellemező módon az imákat délelőtt német, délután magyar nyelven tartották.

1839–1840 folyamán a kálváriára, Lajcsák Ferenc rendelésére, Barthek György tervei alapján egy templomot építettek, mely a második világháborúban megsérült. A kommunista hatalom nem engedte annak rendbehozatalát, 1953-ban elbontatta azt, ezzel jelentős kulturális veszteség érte a várost. Ma a templom helyén a Gomba vendéglő áll, és sajnos a keresztutat is felszámolták.

„Az RMDSZ városi frakciója a Kálvária dombra tervezett beruházás hatástanulmányának elkészítése előtt jelezte a városvezetésnek, hogy szeretnénk, ha a hagyományokra építve, újra felállításra kerülne itt a XVIII. században – igaz, kissé más útvonalon –, de ezen a környéken létező keresztút. A város testületi ülésén 2014. április 4-én az akkor és most is alpolgármesteri tisztséget betöltő Mircea Mălan jelezte, hogy a tervbe ez is be van építve. Sajnos a kivitelezésnél kihagyták, aztán az egész hegyoldal összedőlt a rossz terv és megvalósítás miatt. Azt gondoljuk, hogy tisztelni kell a hagyományait ennek a városnak, a magyar közösség köztudatában ez a városrész a Kálvária domb nevet viseli mind a mai napig” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Az elmúlt években a román ajkú görögkatolikus egyház is itt szervezte meg a nagypénteki, látványos krisztusi szenvedéstörténetet.

A keresztút, latinul via crucis, via dolorosa, eredetileg az a kb. 1,5 kilométeres útvonal, melyen a keresztény hagyomány szerint Jézus a kereszttel a Praetoriumtól kiment a Golgotára. Ennek a 14 stációnak a felépítése, újjáépítése egyszerre három nagyon komoly előnnyel járhat. Egyrészt a város emblematikus elemét hozza vissza a mába, melyet a kommunizmus eltüntetett; másrészt egy, a lelki feltöltődésre, egyházi használatra alkalmas teret hoz létre; harmadrészt, egy egyedi, egyházturisztikai látványossága lehet a városnak. – Hagyományra építeni, a város felekezeteit, hívő embereit segíteni, a vallási turizmust fejleszteni egyszerre lehet ezzel a projekttel – fogalmazott Cseke Attila.

Borítókép: 1839–1840 folyamán épült templom, melynek a helyén a Gomba vendéglő áll

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában