Én mindig párbeszédet ajánlok, mert hiszem, hogy a párbeszéd nem lehetőség, hanem kötelesség

K. V.

– Önt a Bihar megyei RMDSZ kampányindító rendezvényén mint a katolikus egyház által támogatott jelöltet vezették fel. Egy olyan számottevő szakmai és politikai múlttal rendelkező közéleti személyiség, mint ön, miért mondott igent egy ilyen jelölésre?

– Egy ilyen döntést meghozni nem igazán könnyű dolog, hisz teljesen más az országos politizálás, melyben már több mint tízéves tapasztalatom van, és a helyi közösségben folytatott politikai tevékenység. Az utóbbi években a helyi politika szerepe lényegesen megnőtt, és bátran állíthatjuk, hogy fontos szerepe van az országos politika alakításában. Ennek tükrében hiszem azt, hogy hasznos lehet a tapasztalatom a helyi politikai célok megvalósításában. Ugyanakkor az integrációs modell híve vagyok, és úgy gondolom, hogy azok a politikai erők melyek bizalmat kaptak a választóktól a kormányzásra, természetes szereplőinek kell legyenek a helyi politikának.

– Megyei RMDSZ is, kereszténydemokrata mozgalom is, akkor most hogyan értelmezze ezt a váradi magyar választópolgár?

– Mint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke, illetve országos alelnöke kaptam a megtisztelő jelölést a Római Katolikus Püspökség részéről. Persze már most tisztázni kell, hogy RMDSZ-listán indulok, hisz a Mozgalom az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja, a belső pluralitást jeleníti meg, szolgálja, és így a Szövetség politikai döntéseinek előkészítését hivatott segíteni.

– A kereszténydemokrácia sokkal inkább tűnik egy átfogó ideológiai platformnak, mint a helyi közéletben magának utat találó, sokszor földhözragadt politizálgatásnak.

– Hiszem azt, hogy csakis ideológia mentén érdemes cselekvési irányvonalakat meghatározni. Egy kereszténydemokrata mozgalom képes válaszokat keresni és találni a társadalmi élet kérdéseire, természetesen a keresztény értékrenddel összhang ban. Tud annyira nyitott lenni, hogy a hasonlóan gondolkodó emberekkel valós párbeszédet folytasson. Politikai pályafutásom alatt mindig kötetlen beszélgetések alapján születtek meg a legjobb törvénykezdeményezések, és érdekes módon általában sikeresen célba is értek.

– Értsük azt ezen, hogy ön akkor a nyitottság és az állandó párbeszéd híve?

– Azt gondolom, hogy ebben a változó világban tudatosan és felelősséggel kell irányítanunk életünket. Segíteni kell a civil társadalom önszerveződését, közéletben való részvételét, és megfelelő teret kell biztosítani a társadalomban folyó eszmecserék számára.

– Mit ért ön még kereszténydemokrácia alatt?

– Elsősorban ez egy értékrend. Nekem ez egy átgondoltan vállalt személyes életfelfogást jelent, mely ugyanakkor képes arra, hogy a társadalom számára hasznos, egészséges egyensúlyt teremtő államszervezeti rendszert építsen fel és működtessen.

– Azt érzem abból amit mond, hogy nagyon komoly gondolkodás előzte meg ezt az értékrend-választást.

– Az is, de nem csak ez, hisz a neveltetés, a családi szellemi örökség is meghatározó egy értékrend kialakulásában. Számomra fontos a család, a keresztényi tanításra, hitre épülő életforma, az egyén társadalom általi támogatása, az egymás iránti felelősségvállalás, ugyanakkor az államigazgatás szintjén a szubszidiaritás, ismertebb nevén a döntések decentralizációja.

– Úgy tűnik, az ön jelenlétével a szociális problémák iránti érzékenység nagyobb hangsúlyt kapna a mindennapi önkormányzati munkában.

– Mint a Nagyváradi Caritas Catolica egykori ügyvezető igazgatója, volt lehetőségem megtapasztalni azt, hogy hány és hány rászoruló, magára maradt idős ember, alapvető gondozást, ápolást nélkülöző pol gár van ebben a városban. Az idősek ellátását az egyházakon és néhány egyesületen kívül senki fel nem vállalja. Nincsenek kellő számú otthonok. A házi gondozás teljesen alulméretezett a szükségletekhez képest. A szociális konyhák száma és kapacitása is az elvárásokhoz képest elmarad. Bőven van mit tenni szociális téren is.

– Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy egy nemrég indult projektje megtette első lépéseit az országos ismertség irányába. Mit lehet tudni a Kultikáról?

– A Kultika egy hosszú távú projekt, melynek kifutását több évre terveztük. Alapvető célja, hogy visszahozza a közbeszédbe a keresztény erkölcs és életforma alapvető gondolatait. Legfőképp azt, hogy ez a dolog túlmutat a napi politikán, hogy nem bűn, nem szégyen arról beszélni, s hogy bármi is történt az elmúlt sok-sok évtizedben, kultúránk, erkölcsünk a világ eme részén gyökereiben még mindig keresztény. Fellelhető mindennapjainkban, csupán észre kell vennünk, s fel kell vállalnunk. Ami a lapot illeti, a KULTIKA keresztény gondolkodást, szemléletet sugárzó folyóirat. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom negyedévenként megjelenő lapja.

– Tehát az ön ajánlata a váradi közösségnek a letisztult, párbeszéden alapuló politizálás?

– Igen, én mindig párbeszédet ajánlok, mert hiszem, hogy a párbeszéd nem lehetőség, hanem kötelesség. Nem ellenfelet látok a másikban, inkább az érdekel, hogyan élhetünk együtt.

(Hirdetés CH10325)

Borítóképünkön: Derzsi Ákos