Államfőválasztás: gyakorlati tudnivalók a szavazásról

Vasárnap zajlik le Romániában az államfőválasztás első fordulója. A szavazási eljárás legfontosabb gyakorlati tudnivalóit közöljük.

A szavazás lebonyolításának gyakorlati tudnivalóit Sütő Tibor, a Bihar Megyei Választási Iroda RMDSZ által delegált tagja ismertette lapunkkal. A szavazás reggel hét órakor kezdődik, és este kilenc órakor fejeződik be. A kilenc órakor már sorban álló szavazók legkésőbb 23.59-ig voksolhatnak. Szavazni csak személyazonossági okmánnyal lehet. A Romániában szavazók esetén a személyazonossági okmány alatt a személyazonossági kártyát, elektronikus személyazonossági kártyát, ideiglenes személyazonossági kártyát, a személyazonossági igazolványt vagy a diplomáciai, illetve szolgálati útlevet kell érteni, a katonai iskolák tanulói esetében pedig a katonai szolgálati könyvet. Külföldön útlevéllel, elektronikus, illetve ideiglenes útlevéllel is lehet szavazni.

Hol szavazunk?

Általános szabály, hogy mindenki abban a szavazókörzetben voksol, ahova a lakcíme alapján tartozik. Ha valaki a választás napján nincs otthon, de azért abban a közigazgatási egységben tartózkodik, ahova a lakcíme is szól, akkor csak abban a szavazókörzetben szavazhat, ahova a lakcíme alapján tartozik. Tehát ha például egy székelyhídi illetőségű személy a választás napján Kágyán tartózkodik, akkor haza kell menjen Székelyhídra. Ezzel szemben, ha a polgár más közigazgatási egységben tartózkodik – például egy érmihályfalvi Székelyhídon, egy váradi Kolozsváron stb. – akkor a polgár a tartózkodása helyén lévő bármelyik körzetben szavazhat. Ez esetben pótlistára veszik fel a szóban forgó személyt. A voksolás menetét felügyelő személyek – elnök, alelnök, tagok, biztonsági személyzet – ott szavaznak, ahol szolgálatot teljesítenek.

Mozgóurna

A mozgóurnás szavazáshoz az igénylő nevében bárki benyújthat kérvényt, amihez csatolni kell bármilyen dokumentumot, ami a kérvényező mozgásképtelenségét igazolja. A kérvényt a szavazás előtt egy nappal, szombaton este 18–20 óra között kell elvinni abba a körzetbe, ahol a szavazni szándékozó tartózkodik. Tehát nem ahhoz a körzethez kell benyújtani a kérvényt, amelyhez a mozgóurnát igénylő a lakcíme alapján tartozik – kivéve persze, ha a polgár otthon tartózkodik, mert akkor nyilván abba a szavazókörzetbe viszik a kérvényt, ahol a polgár amúgy is szavazna. Ha azonban családtagoknál, rokonoknál, ismerősöknél stb. tartózkodik a kérvényező, akkor a tartózkodási helyhez legközelebbi szavazókörzethez kell benyújtani a kérvényt, lévén, hogy a szavazókörzetek mozgóurnáit nem lehet használni más körzetekben. Egyébként a kérvényben szerepelnie kell annak is, hogy hol lakik a polgár, és annak is, hogy hova kéri a mozgóurnát. Az a mozgásképtelen személy, aki otthon tartózkodik, az az állandó választási listán, aki máshol tartózkodik, pótlistán szavaz. A kórházakhoz, a fegyintézetekhez általában két, ezekhez az intézményekhez közeli szavazókörzetet rendelnek hozzá, tehát a mozgóurnára vonatkozó kérelmet ezekhez kell majd benyújtani.

Tizennégy államfőjelölt közül választhatunk

Amikor belép a szavazókörzetbe, a választópolgár bemutatja személyazonossági okmányát a választási iroda számítógép-kezelőjének, aki a személyi szám alapján ellenőrzi, hogy a polgár teljesíti-e a törvényes feltételeket ahhoz, hogy az illető szavazókörzetnél voksoljon. Mint Sütő Tibor elmondta, ezzel a rendszerrel fogják kiszűrni azokat, akik esetleg többször is próbálkoznának azzal, hogy leadják szavazatukat. A dokumentum ellenőrzése után a szavazóbiztos aláíratja a választóval az állandó választói névjegyzéket vagy a pótjegyzéket, átad neki egy szavazólapot és a „VOTAT” feliratú pecsétet. Ha valamilyen megalapozott okból kifolyólag a választó nem tudja aláírni a jegyzéket, akkor a választási iroda elnöke jegyzi fel a névjegyzékbe, és egy másik taggal együtt aláírja a bejegyzést. A választópolgáron kívül tilos minden más személy jelenléte a szavazófülkében. Az a személy, aki a szavazókörzeti választási iroda elnöke által megállapított, megalapozott okokból nem képes egyedül voksolni, segítségül hívhat a szavazófülkébe egy általa kiválasztott személyt, de ez a személy nem lehet sem a választási iroda tagja, sem megfigyelő.

Hogyan pecsételjünk?

Tizennégy államfőjelölt közül választhatunk vasárnap. A szavazópolgár a pecsétet abba a négyzetbe kell üsse, amelyben az általa preferált politikus neve és logója szerepel. Sütő Tibor elmondta, az nem baj, ha a pecsét egy része kívül esik a négyzeten, sőt az sem, ha csak kívülről érinti azt. Érvényes marad a szavazat akkor is, ha a szavazólap összehajtásakor a pecsét átüt a papíron egy másik jelölt négyzetébe is, mert ez esetben tükörben látszik a VOTAT felirat, tehát könnyen megállapítható, hogy mi volt a választói szándék. Akkor is érvényes a szavazat, ha a választó több pecsétet üt a jelöltre, és akkor is, ha a jelölt négyzetébe is üt pecsétet és a négyzeten kívülre is az üres felületre. Érvényes a szavazat akkor is, ha a polgár összefirkálja a szavazólapot, ha ezzel együtt a pecsétet egyetlen jelöltre üti rá. Alapszabály, hogy a szavazat csak akkor nem érvényes, ha nem állapítható meg egyértelműen a választói szándék: azaz ha a pecsétet a négyzeteken kívülre ütötték úgy, hogy az még csak nem is érinti egyetlen jelölt négyzetét sem, vagy ha a szavazólapon egynél több jelöltre is pecsétet nyomott a polgár. A választópolgár egyetlenegyszer kérheti, hogy cseréljék ki a szavazólapját, amennyiben hibásan pecsételte le a szavazólapot, és csakis még azelőtt, hogy bedobta volna azt az urnába. A kérést a szavazókörzet elnöke kell jóváhagyja. Voksolás után a választó összehajtja a szavazólapokat és behelyezi az urnába, ügyelve arra, hogy az ne nyíljon ki. A szavazáshoz kapott pecsétet a polgár vissza kell adja a szavazóbiztosnak. A voksolás utolsó részeként a szavazóbiztos rányomja a pecsétet a személyazonossági okmányra, feltüntetve a választás dátumát is, vagy pedig a „VOTAT” szöveg és a szavazás dátumát tartalmazó öntapadó bélyeg kerül erre.

Pap István