Református Zenei Kalendáriumot mutattak be

Péntek délután, február 2-án bemutatták a 2018-as kiadású, Orosz Otília Valéria kántor által szerkesztett Református Zenei Kalendáriumot a LEK múzeumtermében.

A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében mutatták be a legújabb zenei kalendáriumot. A kalendáriumot immár harmadik alkalommal adják ki, 2014 és 2015 után ebben az évben jelent meg újra a színes, zenei eseményeket megjelenítő kiadvány. A kalendárium létrejöttéről annak szerkesztője, Orosz Otília Valéria beszélt. A könyvet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Reformáció 500 Emlékbizottság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. Úgy tervezték, hogy még karácsony előtt nyomdába kerül, ez végül január elejére tevődött át. A kalendárium létrejötte azért nagyon fontos, hogy a következő nemzedékek is a kezükbe foghassák, hasznos, megbízható adatokat tartalmaz, mondta el a szerkesztő. A legtöbb írás a kiadvány részére készült, számos írás ebben jelenik meg először. A kalendáriumban lapunk két munkatársa, Ciucur Losonczi Antonius és János Piroska írása is megjelenik. A kiadvány különlegességét képezi, hogy a sorozat harmadik részével immár 54 énekkar történetét dolgozták fel – az egyházmegyében 95–100 énekkar van.

Méltatások

A kalendárium bemutatóján részt vett a debreceni dr. Fekete Csaba lelkipásztor is, valamint a szintén Magyarországról érkezett Berkesi Sándor Liszt-Ferenc díjas karnagy, főiskolai docens. Dr. Fekete Csaba a méltatása előtt megemlékezett nagytiszteletű Veres Kovács Attila lelkipásztorról. Ezután a lelkészegyesületek és a kántoregyesületek jelentőségéről beszélt, hiszen ezeknek az egyesületeknek közösségformáló, összetartó jellege van.

Berkesi Sándor beszéde következett, aki január végén vette át a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) részéről az életmű díjat a magyar zenekultúra szolgálatában végzett kimagasló karnagyi, pedagógiai munkásságáért. Elmondta: különleges dolog az, hogy itt, ahol a magyarok kisebbségben élnek, ilyen erősen fent tud maradni a magyar nyelv, valamint minden, ami ehhez kapcsolódik, ezt a kalendárium megjelenése is jelzi. Hozzátette, hogy egy kicsit irigy is, hiszen az ő egyházkerületében nem jelent meg még zenei kalendárium. Fontos, hogy az évfordulók során az emberek ünnepeljenek, megemlékezzenek, de még fontosabb, hogy a reformáció 501. és 502. évében is ünnep legyen, hiszen a jeles napokon, években „könnyű” emlékezni, de máskor is kell, tette hozzá a karnagy. A bemutatón a Nagyváradi Kántorkórus szolgált.

Tartalom

A Református Zenei Kalendárium eseményeket jelenít meg, hasznos adatbázisnak is tekinthető, orgonák, kórusok történetét foglalja magába, valamint kotta- és könyvajánlót tartalmaz. A könyv első oldalain a református naptár tekinthető meg, majd egy egyházkerületi körkép: Arad, Bihar, Érmellék, Nagybánya, Nagykároly, Szatmár, Szilágysomlyó, Temesvár és Zilah megyék jelenítődnek meg. Tekintve, hogy tavaly volt a reformáció 500. évfordulója, ezután egy fejezet következik, melyben számos beszámoló található az elmúlt évre visszatekintve. Ezután több énekekkel, énekkarokkal, kórusokkal kapcsolatos tanulmányt lehet olvasni. A könyv végén könyvajánló, kottamelléklet és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kántorainak címtára található.

Törő Enikő