Magunkról szóló kötet bemutatója

Pápay Zoltán Magunkról című könyvének bemutatója zajlott péntek este a nagyváradi Góbé csárdában. A szerző elbeszélgetett a jelenlévőkkel, majd dedikálta az ingyenes kötetet.A könyvbemutató egy kissé másként alakult, mint ahogy tervezték, ugyanis Kovács Zoltán, akinek be kellett volna mutatnia a kötetet, betegség miatt távol maradt, így Pápay Zoltán olvasta fel szavait. Mint elhangzott, a negyedik kötet témája ugyanaz, mint az előzőeké, a magyar történelem és erkölcsiség bemutatása. Amint a kötet címe is jelzi, büszkék kell lennünk magyarságunkra és arra, hogy Nagyváradon van szerencsénk élni – olvasta Pápay Zoltán – hiszen csodálatos, hogy ilyen nagy tudású püspökeink és szent királyaink voltak, akik a nemzet boldogságát tartották szem előtt. Sajnos nem kirívó az a példa, mely a könyv elején szerepel, s melyből kitűnik az a hozzáállás, mely szerint az erdélyiek, partiumiak „románoknak” vannak tekintve a határon túl.

Vendég és gazda

Az utóbbi évtizedekben a manipuláltság szintje elérte a maximumot, ez betudható a tévéknek és számítógépeknek, ahol mindenki kifejteti - akár aberrált – véleményét, s mindig akad, aki vevő az ilyesmire – hangzott el. Fontos hagyományaink megőrzése, egészséges múltismeret nélkül nincs sem jelen, sem jövendő. Célunk a megmaradás, s ezt összetartással, jó példával, őseink cselekedetinek megismerésével érhetjük el.

Később Pápay Zoltán mondta el: műszaki előélete okán eddig sem tudta meghaladni a kétszáz oldalt, s most sem lépte túl, a kétszáz oldalból hatvan „általános erkölcsi prédikáció” a vendég és a gazda beszélgetése formájában, a többi pedig a váradi püspökség története, melyhez többek között Bunyitay Vincze kötetei szolgáltak alapul.

Erkölcsi értékrend

A kötet első részében közelmúltunkról, nyelvünkről, népi hagyatékainkról szó esik szó, a második rész során pedig a püspökség első századairól, a protestantizmus megjelenéséről hazánkban, s az elkövetkező évszázadokról, egészen a XX. századig. S hogy miért eddig? Amint Pápay Zoltán elmondta, Trianon miatt nem tud fájdalom nélkül foglalkozni a XX. századdal, így számára a kiegyezéssel véget ér a történet.

Zárógondolatként a szerző arról ír: a Hunor-Magyar testvérpár szeretet alapú erkölcsi értékrendje szöges ellentétben áll a bibliai Káin-Ábel, illetve Romulus és Remus testvérek irigységre, gyűlölködésre alapozó szemléletével. Egyúttal a hitbéli formalizmus és kiürülés veszélyeire is figyelmeztet, mint írja, „ami keresztény ember számára kötelező, az az Úrral való közvetlen kapcsolat!”

Saját történelmünket

Mint elhangzott, a kötet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatásával jelent meg, az egyházkerület nyomdájában, a borítót kisebbik lánya, a tördelést a nagyobbik lánya, a reklámoldal szerkesztését a fia vállalta el. Jó néhány ezer példányban tervezi megjelentetését, de nem egyszerre, hanem úgy, hogy ha elfogy, majd újakat nyomtat ki.

Végül kihangsúlyozta: semmit olyat nem jelentetett meg, amit tudósok ne támasztottak volna alá. Nem az a dolgunk, hogy cáfoljuk a dák-római folytonosságot, hanem az, hogy saját házunk táján sepregessünk. Tapasztalata az, hogy teljesen nemzethez köthető szakemberek is a finn-ugor teóriát emlegetik –  jellemzően nem a saját történelmünket tanuljuk, első sorban ezen kellene változtatni. A könyv nem kerül pénzbe, a bemutató végén a szerző dedikálta is a kötetet a jelenlévőkkel.

Neumann Andrea