Egy új kezdetnek az ideje...

Áldozócsütörtökön Exc. Böcskei László megyés püspök mutatott be szentmisét a Székesegyházban, majd ezután a kriptában imádkozott az egy éve elhunyt Tempfli József megyés püspök sírjánál.Bevezetőjében Exc. Böcskei László arra hívta fel a figyelmet: a húsvéti titok megünneplésének egyik kimagasló napja, eseménye áldozócsütörtök, amikor Urunk feltámadására emlékezve arra gondolunk, hogy a halál felett aratott győzelmével Krisztus meghozta az új élet lehetőségét számunkra. És ez így is van, hiszen ezen keresztül egy új időt ajándékozott nekünk azáltal, hogy az Atyával való közösségbe hívott meg bennünket. „Előre megyek, hogy helyet készítsek nektek!”- mondta a tanítványainak. Az áldozócsütörtök tehát egy új kezdet ideje, amikor megerősödve és fellelkesülve a húsvéti örömtől, megosztjuk a világgal a Krisztussal való közösséget, hogy az Atyánk házában együtt lehessünk- hangsúlyozta.

Arról is beszélt ugyanakkor a főpásztor: a szentmisén emlékeznek az egy év elhunyt Tempfli József megyés püspökre, ezúton mondva köszönetet Istennek, amiért a munkálkodása és helytállása révén, rajta keresztül az egyházmegye és a katolikus anyaszentegyház javára véghezvitt, megvalósított. „Kérjük: jutalmazza meg hű szolgáját, akit reményeink szerint választottjai közé fogadott az országában!”.

Szűkszavúan

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában Exc. Böcskei László kiemelte: áldozócsütörtökön is figyelemmel követjük a húsvéti eseményekről szóló beszámolókat a Szentírásban, és megállapíthatjuk, hogy nem találunk túl sok konkrét utalást arra, ami ezen ünnep tárgyát képezi. Szűkszavúan beszél a felolvasott részben Máté evangélista, és Márk is csak rövid említést tesz Urunk mennybe való emelkedéséről, az Atya melletti helyfoglalásáról. Lukács is csak kétszer tér ki a témára: az evangéliumában röviden, illetve az Apostolok cselekedeteit a mennybemenetel részletesebb leírásával kezdi. Felvetődik tehát: miért van ez, hiszen a húsvéti történéseket megannyi változatban, megközelítésben megörökítették?

A szűkszavúság magyarázata abban rejlik, hogy Krisztusnak a lényegre törő jelenlétét akarták megörökíteni számunkra, ezért nem annyira a távozására fókuszáltak, inkább az itt maradását emelték ki, mely létfontosságú, életet adó biztosíték számunkra. A kérdés a mennybemenetel történetének fényében az: hol és mennyire engedünk mindennapi berendezkedéseinkben Isten folyamatos kezdeményezésének? Urunk mennybemenetele ugyanis megteremti számunkra a valóságos és a jövőbe mutató jelent. Nem űrutazás, vagy veszteséget jelentő eltávozás a felemelkedése, hanem az Atyához való közeledés, melyet nem önmagáért, hanem értünk vállalt és valósított meg az örökkévalóságért. Rajtunk múlik, a mi felelősségünk, hogy Isten mindenkori jelenlétében éljünk, megismertessük őt az emberekkel, nyitottak legyünk a kezdeményezésére, hogy az üzenete általunk, a mi munkálkodásunkon keresztül is mindenhová eljusson- nyomatékosította főpásztor.

Ciucur Losonczi Antonius