Nők, gender-kérdés és gazdaságfejlesztés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Hozzáadott érték – Nők a közép-kelet-európai gazdaságért konferenciasorozata váradi programja alkalmával dr. Horváth Viktória kiemelt külgazdasági kezdeményezésekét felelős nagykövet exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.

– Mi a célja a Hozzáadott érték elnevezésű programsorozatnak?

– A Hozzáadott érték programot azzal a céllal hoztuk létre, hogy határon innen és határon túl, de nem csupán a Kárpát-medencében, hanem az egész közép-kelet-európai régióban is összekössük a gazdaság női szereplőit. Tesszük mindezt azért, hogy tanuljunk egymástól, segítsük egymást tapasztalatainkkal, jó ötletekkel, továbbá, hogy megtaláljuk arra a választ, hogy mit tehetnek nők a gazdaság fejlesztéséért ebben a régióban a 21. században.

– Hol tartottak eddig ilyen konferenciákat?

– A Hozzáadott érték programsorozat a Kárpát-medencében kezdődött. Jártunk Ungváron, Kassán, Pozsonyban, Zágrábban, Belgrádban, Csíkszeredán és Kolozsváron, Nagyváradon további találkozót tervezzük a ljubljanai hölgyekkel. Volt rendezvényünk Ausztriában, és megyünk a V4-es országokba is. Arra is alkalmunk nyílt, hogy megbeszéléseket folytassunk a nyugat-balkáni országok vezetőivel Szkopjében. Találkozóink alkalmával megismerkedhettünk a helyi gazdasági életben résztvevő hölgyekkel és lehetőségünk volt tanulni egymástól.

Női vállalkozók

– Kik a rendezvények meghívottai?

– A meghívottak a helyi gazdasági élet résztvevői, gazdasági kamarák, helyi társszervezetek. A programokat a missziókkal, vállalkozói szervezetekkel együtt szervezzük. A rendezvényeinken rendszeresen bemutatja Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma a Családbarát Magyarország programját, a Magyar Nemzeti Kereskedőház helyi és magyarországi képviselői jól működő példákkal szolgálnak, a Nemzetpolitikai Államtitkárság pedig a határ menti gazdaságfejlesztési programjairól számol be. Az elmúlt találkozók során megállapítottuk, hogy nincs a gazdaságban sikeres női szerepvállalást erősítő program jó családpolitika nélkül. Azt valljuk, hogy ez a folyamat alulról építkezik, minél több hölgy tud munkát vállalni, annál többen tudnak önmaguknak és családjuknak is megfelelő lehetőséget találni a gazdaságban.

– Magyarországon egyébként mekkora a női vállalkozók aránya?

– Magyarországon nagyon jól állunk a közép-kelet-európai vállalkozások női vezetőinek arányát tekintve, ez egy nagyon szép 41 százalékos szám, de hozzá kell tenni, hogy ez a szám a kisebb cégek részvételi arányából tevődik össze. Nagyvállalkozások esetében ez az arány lényegesen csökken. Hadd ismertessek néhány nagyon érdekes adatot. A Családbarát Magyarország program, amely jogszabály-módosításokat, programokat tartalmaz a bölcsődei rendszer átalakításától kezdve a családok otthonteremtési kedvezményéig, az elmúlt 6 évben a munkaképes nők 49,7 százalékos foglalkoztatási arányát 60,6 százalékra módosította. Ez köszönhető többek között annak is, hogy a program nyomán megteremtődött a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka lehetősége, továbbá támogatást élvez a nők munkába való visszatérése a gyerekszülés után. Ezek talán nem nagy dolgok, csupán apró figyelmességek, kisebb módosítások egy jogszabályi rendszerben, de ennek nyomán kijelenthető, hogy Magyarország a GDP-je 4,7 százalékát költi most családtámogatásra, ami egy komoly szám. A nők helyzetének segítését is a családpolitikán belül képzeljük el. Véleményünk szerint a női kérdés nem csak gender-kérdés. A nők szerepének és munkájának, az élet-munka-család egyensúlyának biztosítása nem gender-kérdés, hanem gazdaságfejlesztési kérdés. Úgy gondoljuk, hogy minden országnak, térségnek, régiónak kell, hogy legyen egy saját legjobb megoldása, és azért szervezünk találkozókat, hogy megosszuk egymással a tapasztalatainkat.

Ciucur Losonczi Antonius