Önt is érintheti e kimutatás: fiatalok a megyebeli cégek, de skótok is

Átfogó elemzést készített a Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) vezetője, Békési Csaba, és több munkatársa a megyei foglalkoztatási helyzetről. Lapunknak az AJOFM székhelyén az igazgató szólt a részletekről.

Tudja Ön, mire kell figyelnie, ha munkát keres? Többek között ez is kiderült abból a kutatásból, amit a Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) vezetője, Békési Csaba ismertetett. Az összesítést több mint 300 munkaadó, cég megkérdezésével végezték, annak kiderítésére, hogy áll most a munkaerőpiac, a dolgozók képzettsége, az elégedettség, és számos más tényező. Mint kiderült, a megye vállalkozási formái 70%-ban kft-k, 4,8%-ban egyéni vállalkozók. Az üzleti forgalmat tekintve messze a kis- és közepes vállalkozások vezetnek – ezek adják a megye üzleti forgalmának 58%-át, tehát nem a nagyvállalatok. A munkavállalók legnagyobb része, 30%-a a mezőgazdaságban dolgozik Biharban, 26%-a az iparban, 24% a külön számolt építőiparban, 13% a kereskedelemben. Külön kérdéssorban vizsgálták, mire figyelnek kiemelten a munkaadók, ha üres állások betöltése a téma,. Eszerint a nagy részük, 35% az adott munkaterületen való jártasságot értékeli. Rögtön ezután jön a szakmai gyakorlat (ami tanintézetekben kötelező, de sokan elbliccelik), 23-mal. Külön figyel a munkaadók 31%-a arra, hogy akit felvesz, az már befejezett szakmai tanfolyammal rendelkezzen, ugyanakkor csak 13%-nak fontos, hogy az új munkatárs egyetemi végzettségű legyen (ez persze munkakör-függő). A legfontosabb azonban az, hogy milyen a jelentkező személyisége - 46%-nyi válaszadó jelölte meg ezt -, valamint az, milyen benyomást tesz az interjún – ezt 36% emelte ki. Érdekes, vagy inkább jellemző ugyanakkor, hogy bár összességében minden munkaadó fontosnak tartja, hogy szakmai képesítéssel bírjon az, akit felvesz, a többségük azt is megjelölte, hogy ilyesmiket nem szervez.

Dominálók

Nem az első nagy cégalapítási hullámban létrehozott vállalkozások dominálnak ma már Bihar megyében, tehát nem a kilencvenes években alapítottak. Az itt működő cégek többsége kisvállalkozás, és valamivel több, mint 50%-ukat 2001-2010 között alapították. Békési Csaba AJOFM-vezetővel néztük végig a vonatkozó kutatásukból készült összesítést, abból derül ki ez is. Meg például az is, hogy a megye cégeinek 70%-át vezetik román állampolgárok. A cégek legtöbbje, azaz 30%-a 10 alkalmazottnál kevesebbel működik, 26%-uk 10-50 személlyel. Ez is igazolja, hogy a kis- és közepes vállalkozások dominálnak.

A legtöbb munkaadó azt válaszolta, elégedett az alkalmazottaival, azokkal is, akiknek csak általános iskolai végzettsége van. Békési ennek kapcsán lapunknak kiemelte: „ez viszont megdönti azt a szokott érvelést, hogy ebben a megyében és Váradon az országos átlaghoz képest azért kicsik a fizetések, mert nem elég képzettek az emberek – hiszen a munkaadók elégedettek az alacsonyabb képzettségűekkel is”.

Hogy talál munkát?

Külön vizsgálták, hogyan kerültek alkalmazásba a dolgozók. A legnagyobb részük, 26%-uk az AJOFM hirdetései révén. „És ez tényleg így jött ki, nem befolyásoltuk az eredményt” - szabadkozott az AJOFM első embere. A második 24%-kal azok csoportja, akik valamilyen ismerős révén szereztek munkát, 23% a sajtót olvasva talált hirdetéseket, a többiek pedig a neten, illetve más forrásokból.

Gazdasági fejlődést mutat az, hogy a vállalkozások elsöprő többsége azt válaszolta, hogy még újabb alkalmazottakat is fel akar venni a közeljövőben. 73% akar így tenni. Viszont Békési szerint ezt óvatos optimizmussal kell kezelni, mert a következő adat meg inkább stagnálást mutat. Arról van szó, hogy segédmunkások alkalmazását ugyanúgy tervezik, mint képzett munkaerőét – és ez a szakember szerint azt mutatja, hogy a béreket alacsonyan akarják tartani, hiába vesznek fel még embereket.

Beszédes az is, hogy a vállalkozások 69%-a szerint fontos, hogy akit felvesznek, már bírjon valamiféle szakmai tanfolyami képzettséggel – de szinte mindegyik az5t is jelezte, hogy ilyeneket ők nem szerveznek. Az AJOFM első embere szerint a magyarázat az, hogy „a cégek úgy állnak hozzá, hogy kellene olyan, aki érti is eleve, mit kell csinálnia, de mi aztán erre nem fordítunk, hanem úgy jöjjön eleve, fizesse más a képzését”. Akik meg mégis szerveznek ilyen tanfolyamokat, azok megoldják cégen belül, nem dolgoznak erre szakosított intézményekkel -ez pedig a munkavállalónak rossz. Ugyanis azt eredményezi, hogy a képesítésről nem adhatnak ki máshol is érvényes iratot, tehát ha az alkalmazott munkát vált, akkor az adott témában megint nincs érvényes képzettsége. Márpedig ilyen például még villástargonca-kezelőnek is kell.

Az igazgató egyébként elmondta: ami a képzéseket illeti, hozzánk is kezd beszivárogni a nyugati, duális típusú. Ez Németországból ered, és lényege, hogy az elméleti képzés mellett erős a gyakorlati is, nem csak formaság. A gond viszont, hogy nem szivárog befelé elég gyorsan, pedig kellene.

Amúgy a megyében jelenleg 9000 regisztrált munkanélküli van. Ez csökkenést jelent, mert tavaly 10.000 volt. Ebből 1835-en kapnak segélyt. És ők számítanak aktív munkakeresőnek, mert akik segélyt sem kapnak, azok többsége a teljesen passzív réteghez tartozik. Békési elmondta még: ugyanakkor sokan vannak, akik egyszerűen munkanélküli létük dacára elkerülik az álláshoz segítő AJOFM-t, és egyből szociális segélyért folyamodnak, ami közmunkára kötelezi őket. Ez azért furcsa, mert ha az AJOFM révén munkát találnának, legalább az 1250 lejes minimálbért megkereshetnék, míg a szociális segély 180 lej körül van. Hozzátette: „Én nem értem ezeket az embereket. De gyanítom, hogy olyanok lehetnek, akik közben meg feketén dolgoznak”.

Állásbörzék

A következő hónapban, júniusban több állásbörzét is tart majd a megyében az AJOFM. Így 3-án Váradon, 7-én Szalontán, 9-én Belényesben, 14-én Élesden és 16-án Margittán.