Sámson és Delila

A Kolozsvári Magyar Opera ritka zenei csemegét állított színpadra. Nagy sikerrel bemutatta Camille Saint- Saens (1835-1921) Sámson és Delila című háromfelvonásos operáját, figyelemre méltó szereposztásban.Delila: Veress Orsolya, Molnár Mária. Sámson: Marius Vlad Budoiu, Hector Lopez. Dágon főpapja: Balla Sándor, Sándor Árpád. Abimelech: Szilágyi János, Sándor Csaba. Öreg zsidó: Köpeczi Sándor, Beniamin Pop. Filiszteus hírnök: Rétyi Zsombor. Első filiszteus: Rigmányi István. Második filiszteus: Peti Tamás Ottó. Díszlettervező: Lőrincz Gyula. Jelmeztervező: Amalia Judea. Koreográfus: Jakab Melinda. Közreműködik a KMO ének-, zene- és balettkara. Szólótáncosok: Vlad Moldovan, Tőkés Ioana, Oprean Simina, Popa Andreea, Rațiu Camelia, Râpă Alin.

Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt.

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs.

Rendező: Korcsmáros György. A rendező munkatársa: Szabó Jenő.

A Sámson és Delila című opera cselekménye bibliai történeten alapszik (Bírák könyve 16. fejezet). A librettót Ferdinand Lemaire írta. A zeneszerző eredetileg a Sámson mítoszt az oratórium anyagként képzelte el. Ferdinand Lemaire költő meggyőzte a zeneszerzőt, hogy írjon operát. Saint -Saens 1867-1876 között komponálta az operát. 1877-ben a weimari udvari színházban került bemutatásra. Csak 13 évvel később, 1890-ben, Rouenben, a Theatre des Arts-ban és 1892-ben Párizsban, a Palais Garnierben mutatták be. A párizsi bemutató kiindulópontját jelentette a Sámson és Delila című opera nemzetközi sikerének, hódító útjának.

Szenvedély, árulás és önpusztító rombolás

Az opera története Gáza városában zajlik, i.e. 1150-ben. Az első felvonás színhelye a Dágon templom előtti tér. A filiszteusok rabságában nyögnek, szenvednek a zsidók. Sámson felrázza a csüggedt, elfáradt népet. Megöli a filiszteusok fejedelmét, győzelemre vezeti népét. A templom előtt vagyunk. Sámson találkozik Delilával, aki Dágon, a filiszteus bálványisten egyik papnője. A tavaszról, a szerelemről énekel. A gyönyörű papnő Sámson elébe járul, és felkínálja magát. Szépségével akar hatni . A többi papnő is követi példáját. Sámsont elkápráztatja a szerelem varázsa. Hiába figyelmezteti a zsidók egyik bölcse: „Sámson, vigyázz, vesztedre tőrnek! Sámson, a virágok mögött csapda vár rád!” Nem tud ellenállni a csábításnak.

A második felvonás színhelye Sorek völgye, Delila háza. Dágon főpapja keresi fel Delilát. Izrael Istene van Sámsonnal, úgy tűnik, hogy legyőzhetetlen. Vérdíjat fizetne Delilának, ha meghódítja Sámsont. A főpap arra kéri Delilát, hogy lesse ki Sámson titkát. Delila biztosra veszi, hogy a vezér el fog jönni hozzá. Ő nem szerelmes belé, de direkt vesztére tőr, behálózza. Közben megérkezik Sámson, aki zavart. Tudatában van, hogy nem kellene oda jönnie, de nem tud ellenállni a csábításnak. Búcsúzni jött- mondja - mert Izráel Istene harcba szólította. Delila el kezd sírni, végül Sámson fontosabbnak érzi a szerelmét, mint a kötelességét. A Csók- áriáját hallhatja a közönség. Delila a legszebb pillanatot töri ketté az alakoskodásával. Delila kihasználja Sámsonnak az iránta érzett szerelmét. Női trükkel végül megtudja, mi Sámson erejének titka. „Borotva nem érte a fejemet, mert Istennek vagyok szentelve születésemtől.” A vezér, aki szembeszállt az egész filiszteus sereggel, legyőzetett egy gyönyörű asszony által. Delila levágja Sámson haját, megvakítja. A házba betódulnak a filiszteus harcosok, foglyul ejtik a vezért.

A harmadik felvonás színhelye Dágon temploma. A gázai börtönben sínylődnek a zsidó felkelők. Sámsonnak a gázai börtönben malomkövet kell hajtania. Haját tövig lenyírták, s megfosztották szeme világától. A zsidó testvérek árulással vádolják. A legyőzött hős istenhez fohászkodik, hogy kapja vissza az erejét. A filiszteusok újra győztesként ünnepelnek Dágon templomában. Sámson, visszakapva az erejét, saját halálát is okozva, lerombolja a filiszteus szentélyt.

Eredeti cselekménysor modern köntösbe bújtatva

Korcsmáros György, Magyarország egyik legjobb operarendezője állította színre az operát. Nem véletlenül kapott nagy elismerési díjakat. 1994-ben Jászai Mari- díjat kapott, majd 2010-ben Érdemes Művész címmel tüntették ki. A szakmához való hűsége, szeretete, vonzalma példaértékű lehet. A Győri Nemzeti Színházat 16 évadon keresztül irányította. Ebben az időben találkozott a Turandot rendezése alkalmából a Kalafot játszó Marius Vlad Budoiuval. Korcsmáros György rendező a közönséget, a többek közt a fiatalokat szólítja meg. Fiatalok számára is vonzó előadásnak tekinthető. A rendezői vallomását olvashatjuk a Magyar Opera közleményében: „A mi előadásunk, tiszteletben tartva Saint- Saens csodálatos muzsikáját, a történetet egy elképzelt mába helyezte. Elnyomók és elnyomottak bárhol és bármikor léteznek és létezhettek.” A rab zsidók egy zsinagógát kénytelenek mulatóvá átépíteni. „Sámson amolyan Che Guevara típusú diákvezér, aki elnyomásra terrorakcióval válaszol. Delila ebben a változatban nem papnő, hanem énekesnő… Szándékom szerint előadásunk folyamatában hűen követi az eredeti cselekménysort, csak modern köntösbe bújtatja”. A sikeres előadásnak egyik jellemzője, hogy az előadásban szereplő személyek szakmai és erkölcsi tartása meggyőzze a nézőket arról a nemes szándékról, amit a nézőknek át szeretnének nyújtani. A bemutató alkalmával ez maradéktalanul sikerült, köszönhetően annak a szellemnek, mely a bibliai történetben megfogalmazódott. A férfi és nő közötti kapcsolat. Sámson imádja Delilát. Delila ennek a kapcsolatnak csak a pillanatnyi hasznát szeretné kamatoztatni. Itt billen meg a „szentnek” vélt kapcsolat. Az elemi erők rombolássá fajulnak, amelyek drámába csapnak össze. Elhangzik, Izrael törd össze láncaidat. Égi jelek biztatják Sámsont a kegyetlen, könyörtelen harc folytatására. A hadi szerencse megfordul, és Delila nem ismeri a kegyelmet, melyet nem is kérnek. Sámson fogságba esik. A legyőzött Sámsont bemutatják a népnek. A nép harsányan kacag. Sámson visszanyerve erejét, a Dágon templomot tartó oszlopokat kidöntve, a romok alá kerül. Az előadás egyik nagy erőssége az a látványos táncbetét, melyet a balett a harmadik felvonásban adott elő. Jelezvén, a balettkar ma is tud lélegzetelállító produkciót bemutatni.

Budapesten, az Erkel Színházban zajló Primavera’16 fesztivál keretében, április 7.-én a Kolozsvári Magyar Opera a Sámson és Delila című operát fogja bemutatni. Vezényel Horváth József. A Magyar Színházi Portálon a produkcióval kapcsolatban olvasható: „ Az előadás azért is kiemelkedő esemény, mert a budapesti Operaház 1972 óta nem mutatta be a darabot. Műsoron pedig éppen 25 évvel ezelőtt szerepelt, akkor is ugyancsak a kolozsvári társulat vendégjátékában. A mostani előadás Korcsmáros György színrevitele, amely aktualitásokra, köztük a migránsválságra is reflektál”

Csomafáy Ferenc