Civilek és kisvállalkozók veszélyben

Ha nem változtatnak sürgősen rajta, az új adórendszer ellehetetleníti majd a helyi kisvállalkozókat, de a civilek is aggódhatnak, derült ki a csütörtöki nagyváradi közvitából.

A 2016. évi helyi költségvetés-tervezet megtárgyalására hívta a polgárokat a városháza nagytermébe csütörtök délutánra a nagyváradi önkormányzat, és bár alig volt ott egy tucatnyi érdeklődő, mégis súlyos gondokra hívták fel a figyelmet a megjelentek. Magát a költségvetés-tervezetet Eduard Florea városmenedzser és Nadia Has az önkormányzat gazdasági igazgatóságának helyettes vezetője ismertették. A prezentáció után a polgárok húsbavágó gondokra hívták fel az önkormányzat jelenlevő képviselőinek a figyelmét. A legnagyobb veszélyt az új ingatlanadó hordozza magában, az Adó Törvénykönyvében történt módosítás után ugyanis immár nem pusztán az ingatlantulajdont, hanem annak használati módját adóztatják meg, így azok, akik ingatlanukat nem lakhatásra, hanem kereskedelmi-gazdasági tevékenységre használják, sokkal több adót kell fizessenek ettől az évtől kezdve. Az Adó Törvénykönyve értelmében a felértékelt, vagy az elmúlt öt éven belül épített, vagy vásárolt ingatlanok esetében az ingatlan értékének 0,2-1százalékát kell adóként befizetni, de hogy konkrétan hány százalékot, azt a helyi önkormányzatok szabják meg, és mint ismeretes Nagyvárad a maximális, egy százalék mellett döntött. A legfőbb probléma az, hogy a városban nagyon sok olyan gazdasági tevékenységekre használt ingatlan van, amely nem rendelkezik naprakész felértékeléssel, illetve több mint öt éve építette vagy vásárolta annak tulajdonosa. Ebből kifolyólag ezek a tulajdonosok a Romániai Hiteles Értékelők Országos Szövetsége (ANEVAR) által akkreditált felértékelőkkel kell felbecsüljék ingatlanuk értékét, és mint ahogy azt több a közvitán megjelent polgár is jelezte, az ANEVAR az ingatlanoknak jóval a piaci értéken felüli értéket állapít meg, és így értelemszerűen a befizetendő ingatlanadó is nagyobb.

Hatalmas adók

Az egyik polgár elmondta, hogy éppen a közvita napján kapta meg a felértékelő jelentését, aminek eredménye sokkoló: 2015-ben a régi adórendszer szerint ingatlanára 2.950 lej adót kellett fizessen, míg az ANEVAR a korábbihoz képest háromszoros értékűre becsülte fel ingatlanát, és erre az új értékre alkalmazva az egy százalékos ingatlanadót 40 ezer lejnyi ingatlanadót számoltak ki. Az összes a témában felszólaló polgár leszögezte, hogy a nem lakhatásra használt ingatlanok adójára maximum 0,3 százalékos adót lenne szabad kivetni, máskülönben tönkremennek az egyéni vállalkozók. Nadia Has válaszában jelezte, hogy nem ismeretlen az önkormányzat előtt a probléma, ugyanis már beérkezett hozzájuk az első tizenegy ANEVAR jelentés, amelyekből szintén óriási adóemelkedés körvonalazódik. Meg is mutatta a listát, amelyből kiviláglott, hogy az egyik ingatlan tulajdonosa 2015-ben 93 lej adót fizetett, de az idén már 1071 lejt kellene fizetnie, a legdurvább eset pedig azé a tulajdonosé, aki a tavaly 3648 lej ingatlanadót fizetett, az idén pedig úgy néz ki, hogy 13.843 lej adót kell fizessen ingatlana után.  Nadia Has azonban jelezte, hogy információi szerint a következő két hétben módosítani fogják az Adó Törvénykönyvét éppen azért, hogy orvosolják ezt a súlyos problémát, ugyanakkor az önkormányzat is összehasonlítja az ANEVAR jelentés alapján kiszámolt adót a tulajdonos által korábban befizetett adóval, és elképzelhető, hogy az önkormányzat korrekciót fog eszközölni.

A civilek ellensége

Amennyiben az ingatlanadó kérdésében a kormány és a helyi önkormányzat döntései egyaránt a jelenlegi helyzethez vezettek, a helyi civil szervezetek támogatásának, pontosabban a támogatás hiányának a ténye kizárólag a helyi önkormányzat akaratát tükrözi. A közvitán megjelent civil szervezetek nevében az egyik felszólaló, Mircea Stroe  azt nehezményezte, hogy az idén sincs elkülönítve a helyi költségvetésben vissza nem térítendő támogatás helyi civil szervezetek számára, amelyekhez pályázati rendszerben lehetne hozzáférni. „Konstanca az idén hétmillió lejt különített el a helyi civil szervezetek számára, Kolozsvár pedig 17 millió lejt, vagyis annyit, amennyit a váradi önkormányzat a Selina cégnek ad át az idén utcafelújítások címszó alatt” – fogalmazott élesen Mircea Stroe, aki bejelentette azt is, hogy több mint húsz civil szervezet aláírásával petíciót nyújtottak be az önkormányzathoz, amelyben a civilek támogatását szolgáló költségvetési források elkülönítésér kérik. A civilek számára ez már a második csapás lenne azután, hogy a helyi tanács drasztikusan, 4 lej/négyzetméterre emelte az önkormányzati ingatlanok bérleti díját, ami feltehetőleg nagyon sok helyi civil szervezetet kilátástalan anyagi helyzetbe sodor. Eduard Florea a felszólaló felvetéseire válaszolva elismerte ezt a hiányosságot, hozzátéve, hogy ő maga mindig kardoskodott a civilek ügye mellett. Szintén a jelenlevők érdeklődése nyomán elhangzott az is, hogy az önkormányzat az idén elkülönít költségvetési forrást események szervezésére, de mint Eduard Florea elmondta, ehhez a forráshoz nem pályázat útján, hanem közvetlen kapcsolatok alapján lehet majd hozzáférni.

Pap István