A lótuszt mentik, a termálvizes tavat nem

Laboratóriumi körülmények között tenyésztettek hévizi rózsát a Nagyváradi Egyetem munkatársai, de a püspökfürdői termáltón ez nem segít.

A több félixfürdői hotelt, turisztikai létesítményt és az ottani termálvizes tavakat kezelő Turism Felix vállalat közleményben számolt be arról, hogy laboratóriumi körülmények között tenyésztett hévizi rózsákat telepítettek az egyik félixfürdői termáltóba. A közlemény kiemeli azt, hogy nem lett volna sikeres az akció, ha a vállalat nem bocsátja rendelkezésre a kezelésében lévő tavacskát, amit szintén termálvíz táplál. A közlemény szerint a célkitűzés az, hogy két-három éven belül az egyik ilyen félixfürdői medence teljes felületét hévízi tündérrózsa borítsa.

Együttműködés

Mint az tudvalevő, a hévizi tündérrózsa természetes élőhelye a Pece patak természetvédelmi övezetben lévő püspökfürdői termáltó, amelynek vízszintje az elmúlt években drasztikusan lecsökkent, a tó gyakorlatilag kiszáradt, így az ott őshonos egyedi növény- és állatfajokat a kipusztulás fenyegeti. Már többször beszámoltunk arról, hogy a hévizi tündérrózsa, a Rakovitza kele és a bordás homorcsa példányait mesterséges körülmények között tartják a természetvédelmi övezet gondnokságát évekig ellátó Körösvidéki Múzeumban. A mostani tündérrózsa-tenyésztő akcióról Radu Huza a múzeum munkatársa lapunknak elmondta, hogy a Nagyváradi Egyetemmel való együttműködésük nyomán a felsőfokú oktatási tanintézmény munkatársai lótuszmagokból laboratóriumi körülmények között tenyésztettek tavirózsákat, amelyeket az elmúlt időszakban kihelyeztek a félixfürdői tavakba, de Huza rögtön hozzátette: a tündérrózsa tenyésztés nem menti meg természetes élőhelyét, a püspökfürdői termáltavat a pusztulástól, hiszen az már most is szinte teljesen ki van száradva.

Kitermeléslimit kell

Huza emlékeztetett arra, hogy a Bihar Megyei Prefektúra megrendelt egy tanulmányt azért, hogy kiderüljön, mi okozza a termáltó apadását és kiszáradását. A tanulmányt a Bukaresti Egyetem Geológia Kara és a Romániai Hidrogeológusok Egyesülete végezte el. „A vizsgálatok igazolták azt, amit mi már három és fél éve mondunk, vagyis hogy túl sok termálvizet termelnek ki” - mondta Huza. A szakember emlékeztetett arra is, hogy tanulmány eredményeit látva a prefektúra elrendelte, hogy harminc százalékkal csökkenteni kell a kitermelést. „De ezt ostobaság százalékokban megadni, hiszen mihez képest kell harminc százalékkal csökkenteni a kitermelést?!” - mondta felháborodva Huza. Az ő véleménye szerint alkalmazni kell a nyolcvanas években elvégzett kutatás előírásait, miszerint maximum 300 köbméter/másodperc termálvizet szabad kitermelni. „Az Országos Altalajkincs Hatóság (ANRM) kellene kontroll alatt tartsa a kitermelést, de hosszú ideje már senki nem figyeli a kitermelést, és most már nagyon nehéz helyrehozni a dolgokat, főleg azok után, hogy nagyon sok termálvíz-kitermelési engedélyt adtak ki, az ANRM legutóbb kitermelési engedélyeket adott ki a félixfürdői akvaparknak és a püspökfürdői miniakvaparknak” - fogalmazott Huza, aki végezetül elmondta, hogy a Körösvidéki Múzeum már nem a gondnoka a természetvédelmi övezetnek, így a terület felügyelete a Környezetvédelmi Minisztérium helyi intézményeinek a hatáskörébe kerül, esetünkben a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, tette hozzá.

Pap István